Általános iskola tanterve

Magyar nyelv és irodalom 5-8.

Célok és feladatok

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapveto célja és feladata a jövendo tanulmányokhoz szükséges és a felnott életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát.
A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttmuködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelo, ezzel is az önismeretet elosegíto nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejleszto támogatása, az életkorra jellemzo érdeklodés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önmuvelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetoséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: a problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és idoben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok az ok-okozati viszonyok feltárására.
A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a belépo tevékenységformákban és a témakörökben - egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól.
Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmufajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elosegíto rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjeleníto, nagyobb lélegzetu klasszikus muvével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi muveltségét.
A 7-8. évfolyam már a következo iskolafokozat tanulmányaira készít elo. A muvelodés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elo kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi muveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzok fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben.

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttmuködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bovülo követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezoeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédmufajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezoinek megértése, az író, a mu és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelo tájékozottság a médiumok szerepérol az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs mufajok kifejezésmódjának ismerete.
A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfeleloen az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kello mélységu szövegértés az alapja az életkornak megfelelo tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésu, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban eloforduló éloszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapveto helyesírási szabályok készségszintu alkalmazása.
A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedoen fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó mufajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelo fogalmazásig, a szóbeli felelettol a kiseloadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: éloszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelo íráskészséget, rendezett, olvasható írást.
A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentos szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjeszto irodalom használatában, ismeretek az anyaggyujtés és -rendezés módszerérol, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeirol. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.
A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedo feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi muvek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mu jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi muvek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megorzésére vállalt felelosséggel.
Az irodalomoktatás legfobb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölsmeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapveto feltétele a szövegelemzo eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegbol, illetve a mu és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott muvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetoséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerosítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló muvek közös értelmezése, megvitatása.
Az irodalmi muveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai muveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzoik tudatosítása; az olvasott muvek alapján néhány alapveto irodalmi téma, motívum fölismerése különféle mufajokban, más muvészeti ágakban. Az irodalmi muvek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlodésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok eloadása. Az irodalmi muveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszeru irodalom szerepérol, értékérol, sajátos eszközeirol is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt muvekrol önálló véleményalkotásra buzdítsa oket és a muvekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

Magyar nyelv és irodalom 5.

Éves óraszám: 161 (ebből gyakorlásra: 18)

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás
A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereploinek, tényezoinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével.
Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására.
Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás.
A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezoeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfeleloen.
A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.
Szövegértés
Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különbözo témájú muvek fölkészülés utáni értelmes felolvasása.
Memoriterek kifejezo eloadása.
A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával.
A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.
A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb muvekben.
Az eloismeretet feltáró szövegszintu és a szójelentésre épülo szövegelemzo eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjeszto szövegek jelentésének feltárásában.
Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.
A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, eloremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel.
A leírás, a jellemzés különféle kifejezoeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi muvekben.
Szövegalkotás
Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással.
Irodalmi és ismeretterjeszto olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülo szógyujtés (szavak, szószerkezetek, szólások).
Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetoségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével.
Leíró fogalmazás elokészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése.
Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetrol különféle szerkezeti megoldásokkal (egész-rész, közel-távol, részletezo-egybenlátó).
A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.
Történetmondás mindennapi személyes élményrol, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különbözo elbeszélo szerepében, mesei és valóságos helyzetekrol, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).
Tanulási képesség
Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjeszto irodalomban, az olvasott muvek, murészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.
Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.
Vázlat felhasználása különbözo mufajú, témájú szövegek megértéséhez, illetve megfogalmazásához.
Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezeto fülszöveg alapján, illetve átlapozással.
Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttmuködve.
Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyujtése a tanult anyag bovítésére.
Források azonosítása (szerzo, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekrol.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban.
A hangképzési sajátságok megfigyelése.
Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, muvészi szövegmondásban.
Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.
Hangutánzó, hangulatfesto, azonos és hasonló alakú szavak gyujtése; fogalmazási gyakorlatok a gyujtött anyaggal.
Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmu szavak kapcsolatáról.
A szójelentés értelmezése különféle célú és mufajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben.
Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeibol származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Szövegelemzo gyakorlatok a muvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklodésére számot tartható alapveto irodalmi témák részletesebb megbeszélése.
Különféle mufajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikagyakorlatok.
Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplok kapcsolatának (egymásra hatásának, együtt-muködésének, ellentételnek stb.) megfigyelése, eljátszása.
Az olvasott muvek alapján néhány alapveto irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai muvekben, népköltészeti és muköltészeti alkotásokban.
A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott muvekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlodés különféle formái, a túlzás.
Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsosorban szóban.
Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrol: szeretet, együttérzés, segítokészség, félelem, bizalom, hála stb.

Tananyag

 

 Témakörök

 Tartalmak

 

 Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben

 Alapismeretek a kommunikáció tényezoirol.
A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben.
A nem nyelvi kifejezoeszközök (testbeszéd) fo formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezoeszközökkel.
Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés.
Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

 

 Népdalok, mesék

 Négy-öt népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból.
A nép- és mumesék jellemzoi motívumai, fordulatai, hostípusai.
Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese.

 

 Petofi Sándor: János vitéz

 Mese és valóság az elbeszélésben.
A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hos, a kaland, az erkölcsi választások.
Az ütemhangsúlyos verselés.

 

 Természet, táj, szüloföld; család, szülok, gyerekek

 Mitológiai és bibliai történetek.
Petofi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör címu verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különbözo korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvu szépirodalmi és egyéb szövegek.
A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

 

 Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélo muvekben

 Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más kapcsolódó szépirodalmi muvek és egyéb (pl. publicisztikai) muvek. A barátság, ellentét, felelosség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban.
A hosszabb prózai elbeszélés jellemzoi: szerkezet, szereplok, helyszínek, a szereplok közti kapcsolatok.

 

 A beszélt nyelv

 A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények.
A szótag és az elválasztás.
A nyelv zeneisége, a hangutánzó és hangulatfesto szavak.
A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben.
Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban.

 

 Az írott nyelv

 Az éloszó és az írott szöveg azonos és eltéro jellemzoi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori mufajban: elbeszélés, leírás, jellemzés.
A felelet és az írásos beszámoló.
A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés.
A szóelemzo írásmód.

 

 A szavak jelentése és szerkezete

 A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésu szavak, rokon és ellentétes jelentésu, azonos alakú és hasonló alakú szavak.
Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

 

 Könyv- és könyvtárhasználat

 Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlo és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Memoriter
Tizenöt-húsz versszak a János vitéz címu mubol, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.
Fogalmak
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezoi, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezoeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzótörvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésu, többjelentésu szó, rokon és ellentétes értelmu szó, hangutánzó, hangulatfesto szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, mesetípusok, elbeszélo költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai muvek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetopont, megoldás; cselekmény, helyszín; a szó szerinti és a metaforikus jelentés; képiség, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felezo tizenkettes.
(A felismerés és a megnevezés szintjén.)
Szerzok és muvek
Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petofi Sándor: János vitéz, Az Alföld, és még két verse; négy-öt népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

A továbbhaladás feltételei

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezoeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfeleloen. Az élobeszéd tempójával egyezo, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott muvekben néhány alapveto irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai muvek, a nép- és muköltészet jellemzo vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplok, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszeru megfogalmazása elsosorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményrol, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrol, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzésérol, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésu szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjeszto, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott muvekben eloforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

Magyar nyelv és irodalom 6.

Éves óraszám: 157 (ebből gyakorlásra: 18)

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás
A nyelvi és nem nyelvi kifejezoeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben.
Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttmuködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.
Saját álláspont eloadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelo kifejezésmóddal.
Kérdések és válaszok megfogalmazása különbözo helyzetekben.
Szövegértés
Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különbözo témájú és mufajú muvek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejezo eloadásával.
Feladatok a szövegelemzés bovítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, idorend, ok-okozati összefüggés fölismerése.
A mufaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult mufaji jellemzok megnevezése.
Szövegalkotás
Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére.
Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggo elmondása, idorendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézopontból többféle hallgatósághoz igazodva.
Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetopontos, idorendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekrol; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerosökrol, irodalmi hosökrol.
Külso és belso tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelo vélemény megfogalmazása.
Kreatív írás "mi lenne, ha" szerkezetben.
Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekrol, olvasmányélményekrol.
Képzett igék, fonevek, melléknevek gyujtése - különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyujtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.
Tanulási képesség
A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetoségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.
Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi muvekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.
Tantárgyi gyujtomunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelo folyóiratokból, talált adatok célszeru, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése.
A gyujtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, musor-összeállításban).
A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete
A nyelvi rendszerrol szerzett tudás alapján a szövegben eloforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemzo jegyeik összegyujtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.
Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelo alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban.
A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.
Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.
A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az olvasott muvek alapján néhány alapveto irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnottek, próbatételek, szeretet, féltés, hosiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból.
Azonos témák más-más mufajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különbözo muvészeti ágakban.
A cselekmény, a helyzetek, a szereplok megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélo muvek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.
Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi muvekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mufajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.
Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mu szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok elohívása, a képzelet mozgósítása.
Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

Tananyag

 

 

 Témakörök

 Tartalmak

 

 Páros és kisközösségi kommunikáció

 A nyelvi és nem nyelvi kifejezoeszközök tudatos alkalmazása.
A kifejezoeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban.
Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.

 

 Monda, rege, ballada

 Három-négy magyar történeti monda; Komuves Kelemen és még egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka; Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok.
A ballada mufaji jellemzoi.

 

 Arany János: Toldi

 Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás.
A foszereplo összetett jelleme: próbatételek, bun és megtisztulás.
A jellemzés eszközei. Szerkezeti, eloadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

 

 Hosök a történetmondás mufajában

 Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.
Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidézo írói eszközök, ismétlodo motívumok.
Jellemek és sorsok.
A prózai és a verses elbeszélés különbsége.
Az idomértékes verselés.

 

 Képek és formák a költészetben

 Legalább tíz lírai alkotás elemzése különbözo korokból (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetébol).
A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

 

 Szóbeli és írásbeli szöveg

 A nézopont szerepe az elbeszélésben és a leírásban.

 

 Mufajok

 Az olvasottak reprodukálásának módjai.

 

 Fobb ismérvei

 A jellemzés tartalmi és formai követelményei.
Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.
Egyszerubb dialogikus formák, dramatikus népszokások.

 

 A szavak jelentése és szerkezete

 A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzoi, képzésmódjuk.
A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók.
A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmezo; állandósult szókapcsolatok.
A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései.
A tulajdonnevek és a belolük képzett melléknevek helyesírásának egyszerubb esetei.

 

 Könyv- és könyvtárhasználat

 A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek fobb fajtái, formai és szerkezeti jellemzoi.
A könyvekbol gyujtött adatok rendezésének alapveto ismeretei.

Memoriter
Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; hat-nyolc vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.
Fogalmak
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:
kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igeköto, névutó, névelo, kötoszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzok; jelentésmezo; állandósult szókapcsolatok;
sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:
munemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézopont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; idomértékes verselés, hexameter; a rímelhelyezkedés fobb fajtái.
Szerzok és muvek
Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Komuves Kelemen és még egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mu (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.

A továbbhaladás feltételei

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapveto szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezoeszközök helyes használata az élobeszédben.
Különbözo témájú és mufajú szövegek érto olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggo ismertetése az idorend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a mufaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszeru beszámoló a feldolgozott muvekrol: szerzo, cím, téma, mufaj.
Az epikai muvekrol néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplok, a fohos életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai muvek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi muvek szereploinek jellemével, a muben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.
Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzoinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.
Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyujtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

Magyar nyelv és irodalom 7.

Éves óraszám: magyar nyelv: 83 (ebből gyakorlásra: 18); irodalom: 74

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás
Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése.
Különféle beszédmufajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsosorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából.
Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása.
Részvétel irodalmi muvek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban.
Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjeleníto nem nyelvi kifejezoeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi muvekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.
Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejezo eloadása: az érzelmek visszaadása, a szereplok közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangero, dallam, beszédtempó, szünettartás).
Szövegértés
Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejezo felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejezo szövegmondással, megjelenítéssel.
Különféle mufajú és rendeltetésu (szépirodalmi, ismeretterjeszto, értekezo) muvek szerkezetének és jelentésének feltárása.
A szövegelemzo eljárások bovítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi muvek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltéro álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása.
A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjeleno és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.
Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben.
Szövegalkotás
Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelo megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban.
Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiseloadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli eloadáskor.
Párbeszéd, érvelés az irodalmi muvek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával.
Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan.
Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illo nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelo kiválasztásával, összehangolásával.
Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushu visszaadása epikus formában.
Tanulási képesség
Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzomuvészeti ábrázolások felkutatása megadott témához.
Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életérol, egy korszakról, eseményrol korabeli dokumentumok, irodalmi muvek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján.
Érvek, bizonyító ereju példák gyujtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveibol is.
A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjeszto könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerubb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelo módjával.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
Az egyszeru mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsodleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A mondatfajták és kifejezoeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk.
Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmu mondatokkal szóban és írásban.
A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.
A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyujtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel.
Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.
Biztonság az egyszeru mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettospont, pontosvesszo értelmezo szerepének ismerete és helyes használatuk.
A tulajdonnevek és a belolük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.
Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az olvasott irodalmi muvekben megjeleno szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert "valóság" egyszerubb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása.
A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban.
A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei).
Ismeretek az irodalmi élet legfobb szereploirol, fórumairól.
Beszámoló epikus és drámai muvekrol, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplok, a fohos(ök), a mellékszereplo(k), a mu kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplok önálló jellemzése.
Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai
A mufajoknak mint a munemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott muvek esetében.
Az olvasott muvek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerzo, mufaj, téma.
A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése.
Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmu epikai muvekben.
Tér- és idoviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a muben megjeleno tartalmakkal.
A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése.
Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzomuvészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyujtomunka felhasználásával.
Különbözo típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követoen.
Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával.

Tananyag

MAGYAR NYELV

 

 Témakörök

 Tartalmak

 

 Magán- és közéleti kommunikáció

 A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban.
A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és mufajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiseloadás.

 

 Az egyszeru mondat

 A mondat mibenléte, fajtái.
Az egyszeru mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése.
A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek.

 

 A szóalkotási módok

 A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelo összetett szavak.
A mozaikszók.
A gyakori szóalkotási módok rendszerezo összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel).

 

 Helyesírási ismeretek

 Az egyszeru mondat helyesírása (vesszo, gondolatjel, zárójel, kettospont, pontosvesszo).
A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bovítése: a tanult idegen személynevek, a többelemu földrajzi nevek, intézménynevek és a belolük képzett melléknevek helyesírása.
Az összetett szavak helyesírása.

 

 Könyv- és könyvtárhasználat

 A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában.
Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

Fogalmak
Mondatfajták: kijelento, felkiáltó, kérdo, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; to- és bovített mondat, hiányos szerkezetu mondat; a mondat elsodleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelzo fajtái és kifejezoeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelo és mellérendelo szintagma.
Szóösszetétel, alárendelo összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzos összetétel; mellérendelo összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssuríto összetételek; mozaikszavak.
Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiseloadás.
Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

 

A teljes anyag letöltése >>