Felnőttoktatás tanterve

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 5-8.

Célok és feladatok

A magyar nyelv tantárgy feladatának a felnőttoktatásban a leíró nyelvtani ismeretek tanításához a nyelvhasználat-központúságot, a nyelv eszközjellegéből való kiindulást a tanulási-tanítási folyamat lényegének tekintjük E szemlélet alapján a rendszertani ismeretekkel párhuzamban az iskola a tanulási képességek verbális funkcióit fejleszti, tudva és figyelembe véve azt is, hogy a szóbeli képességek fejlesztése nem választható el a társas kapcsolatok világától. Így a nyelv elsajátításának szituatív természete révén az emberi kapcsolatok alakításának képessége, szituációk felismerése, az önértékelés növelése az empátia és önérvényesítés párhuzamos fejlesztésével szükségszerűen összekapcsolódik. Ezt a szemléletet a tanterv azzal kívánja tükrözni, hogy nem a rendszertani alapelemekből, hanem az egységes nyelvi jelenségből indul ki.

Fejlesztési követelmények

A tanterv alaptartalmában a nyelvtani elméleti alapok megismertetésére épül, ill. a praktikus felhasználói képességek kialakítására törekszik.
A témakörökön belül az alábbi képességek fejlesztését irányozza elő a szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek, a helyesírás, a  nyelvhelyesség és a  stílus valamint a kommunikáció, a és a kultúrahordozó eszközök kezelésében  szerzett tájékozódás, megfelelő fogyasztói magatartáskialakítása és fejlesztése.
A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma alapvető elemeiben interakció. A beszédhelyzet során fontos motívum az önkifejezés, az önérvényesítés is, de a fogékonyság a másság iránt, az empátia kialakítása az alapképzés alapvető feladata. A nyelvi jelek rendszere csupán a közlés részbeni eszközállománya.     
Fontos az iskola szintjének megfelelő szövegértés és szövegalkotás fejlesztése s általában a tanulási képességekkel összefüggésben a kapcsolatteremtés személyekkel, a szöveggel. Cél  a kognitív képességek tevékenységekben való  alakítása.

Anyanyelv és kommunikáció 5.

Tevékenységformák:

Kulturált nyelvi magatartás
A képzést bevezető személyiségfejlesztő tréning célja az önbizalom növelését, a tanulási motiváció erősítését és a tanulók tanulási módszereinek javító feladatokkal érhető el. Lényeges tehát, hogy tudatosítsuk a résztvevőben azt, hogy a beszéd- és íráskultúra a társas és társadalmi megértést szolgálja. A másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció a ma emberének elengedhetetlen szükséglete. A beszédhelyzet, ill. a nem nyelvi kifejezőeszközök megfigyelése és tudatos alkalmazása a kultúrált nyelvi magatartás fejlesztését szolgálja.
Az általános iskolai anyanyelvi képzés a konfliktust feloldó és a problémamegoldó készségek nyelvi sztereotípiáinak folyamatos gyakoroltatásával segíti a résztvevőket a mindennapi közléshelyzetekhez, társadalmi és társalgási szerepekhez való alkalmazkodásban
Szövegértés, szövegalkotás
Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságban rejlik. A nyelvkészség fejlődése a késztetés erejében keresendő. Ezért - Karácsony Sándor fogalmával élve - a tanár-tanuló társas-lelki kapcsolatának helyreállítása a nyelv taníthatóságának fundamentuma.
A tömegkommunikációs műfajokban megjelenő álláspontok követésével a manipulatív szándékokat fedeztetjük fel a tanulókkal.
Rendezett, tagolt írásmód, ill. a tananyagban leírt műfajoknak megfelelő fogalmazás készítése a szövegalkotás készségének gyakoroltatása alkalmas a helyesírási készség fejlesztésére is, de emellett helyesírási típushelyzetek megfigyeltetése is fontos tevékenység a készségfejlesztéshez. Nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával.
Fogalmak
Kommunikáció, üzenet; kulcsszó, tételmondat, gondolatmenet, vázlat; formális és informális viszonyok, a hierarchia, a szertartás, jelszó, amulett, emberi játszmák.
Tevékenység: félévente egy tollbamondás az órákon érintett helyesírási kérdésekre koncentráltan, egy szövegalkotási feladat: egy elbeszélés és egy levél megadott témára és egy-egy kommunikációs jelenség feldolgozása adatgyűjtésre épülő kutatómunka alapján.
Integráció: emberismeret, környezetismeret a világ megismerésének szolgálatában.
Tájékozódás a könyvtárban (könyvtári rendszerek, a raktározás nehézségei, rend a könyvtárban és a mindennapokban).

Témakörök

Tartalmak:

Választható tartalmak

A közlésfolyamat, a kommunikáció mint társas kölcsönhatás

 

 

 

 

A beszédhelyzet
A kommunikáció funkciói

 

 

 

 

Jelek és jelrendszerek

 

 

 

 

 

A tömegkommunikáció és a média világa

Szövegfajták a kommunikációban betöltött helye szerint

 

A szövegalkotás lépései

Kölcsönösség és szándékosság a kommunikáció folyamatában.
Kommunikáció személyes és intézményes jellege
Az információ és kommunikáció közti különbség

Nyomtatványok, űrlapok, grafikonok.
A hivatalos levél (a kérvény)

A beszélő és hallgató szerepváltása, a távolság szerepe a kommunikációban,
Kommunikáció célok: szándék, figyelem, megértés, részvétel
A felhívás, közlés és érzelemkifejezés
A kommunikáció
ábrázoló funkciója
Képi ábrázolás és nyelvi leírás

A jel, jelölt, jelölő. A nyelvi jel

 

A nem verbális kommunikáció. Helyettesítő és kiegészítő funkciói
A nem verbális kommunikáció, beszéd szavak nélkül

 

A metakommunikáció és befolyásolás

A társalgási vagy magánéleti, közéleti, szakmai vagy tudományos, publicisztikai

Az anyaggyűjtés, a kutatómunka folyamata - jegyzet, a rendezés - a vázlat, a fogalmazás felépítése

A formális és informális viszonyok az emberi érintkezésben, a valóság és társadalom hierarchizáltsága.

 

A személyesség és normatívák a szövegben és a mondatban
A párbeszéd írásos megjelenítése nyelvhelyességi kérdései
A megszólítás helyesírása

A kapcsolatteremtés és -fenntartás (a köszönés és megszólítás zavarai)
A felhívás, érzelemkifejezés, közlés helyesírási kérdései

Képvers, fotókollázs

 

Az emberi test hírértéke
Jelzések, jelzés értékű jelenségek, (rémhírek) az életben
Jelek, jelvények, jelképek, amulettek, a jelszó

Az íráskép mint önismereti eszköz
Az emberi játszmák és rejtett üzenetek a nyelvben

A helyesírási hibák a sajtóban, szerepük a reklámok világában
A sajtóhibák, beszédhibák a médiában
A sajtó nyelvhelyességi rovatai, nyelvi folyóiratok

 

 

A továbbhaladás feltételei

Hibaanalízis alapján a tanuló egyéni belépő teljesítményéhez képes az elkövetett helyesírási hibák csökkenő trendje .Gyakorlottság a tudatos szövegalkotásban .Szövegalkotás feldolgozandó anyagok segítségével, vázlatírás (kulcsszavakkal, tételmondat segítségével), szövegalkotás vázlatból.

Anyanyelv és kömmunikáció 6.

Tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás
A képzés különböző tevékenységformákkal fejleszti a szóbeliség nyelvi formáit: a tiszta artikulációt, a hanglejtést. A képzés e szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül az értelmezett, jól tagolt, megfelelő tempójú olvasás gyakoroltatása.
Szövegalkotás, szövegértés
A bemutatott szövegek világán keresztül a tanuló szerezzen tapasztalatot a hangzásvilág jelentésrétegeiről. Az ismeretlen tartalmú szövegek biztonságos olvasása a személyes olvasmányélmények megszerzésének lehetőségét nyitja meg, ezért lényeges tevékenységformának tartjuk. Az írásbeliség területén a nyelvhelyességi, helyesírási képességfejlesztés a fő feladata. Ehhez a szövegjavítás, az önkontroll fejlesztése szükséges. A kézírás a személyiségre utal, így a rendezett írásmódra való törekvés is a személyiségfejlesztés eszköze. E tevékenység fontosságát az értékeléssel is tudatosíthatjuk.
Tanulási képesség
Az anyanyelvismeret fejlesztését szolgálja a szöveghű és kifejező felolvasás mellett a megfelelő számú memoriter megtanítása is oly módon, hogy az emlékezetben tartás nyelvi mechanizmusait is megismertetjük és gyakoroltatjuk a tanulókkal. Élőszóban kellő figyelmet kell szentelni a mondatfonetikai eszközök helyes - a beszélő szándékának megfelelő és az alkalomnak megfelelő - használatára.
Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben a nyelvi szabályok automatizmussá válását segíti.
Fogalmak
A magán- és mássalhangzók, zöngés hangok, a gégehang, magas és mély magánhangzók; a hang, a betű, betűrend
Jelelem, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, illeszkedés, hangrend; rímek: páros rím, bokorrím, keresztrím, ölelkező rím, ragrím
Tevékenység
Félévente egy tollbamondás alapján az elkövetett helyesírási hibák csökkenő trendje; egy szövegalkotási feladat: a leírás és forgatókönyv megírása; évente egy tesztfeladat az érintett témakörökből
Integráció
Betűrend a könyvtárban, betűjelek más tudományterületeken, térképolvasás

Témakörök

Tartalmak

Választható tartalmak

A szóbeli és írásbeli kommunikáció különbségei
A hangképzés, a hangképzés szervei

 

A magyar hangrendszer
A helyesírás alapelvei

 

A hang és a betű

 

 

 

 

 

 

A hangok világa

 

 

 

 

 

 

A hangok találkozásának törvényszerűségei

 

A tüdő, gégefő, hangszalagok, száj, ajak, fogak szerepe a hangképzésben

A magán- és mássalhangzók rendszere
A betűrend, a magyar ABC idegen elemei
A hangok jelentés-megkülönböztető szerepe
A motivált szavak: a hangfestő és hangutánzó szavak
Az írás történetének fontosabb állomásai
A betűrend szerepe a mindennapokban, betű (- és szám) jelzések szerepe az ábraolvasásban, és vázlatkészítésben, vázlat- és ábraolvasás

A hang mint  jel, az állatok beszéde
A hang (betű) mint jelelem és az egy hangból álló szó
A hang mint jelzés - a krimi hangeffektusai, a rádiójáték az élmény megteremtésének szolgálatában
A hangok szerepe a művészi szövegben:
hangtani ismétlődések a zeneiség szolgálatában

A hasonulás (részleges és teljes), az összeolvadás, hangrend és illeszkedés

A hagyomány, a szóelemzés, a kiejtés szerinti, az egyszerűsítés elve

Szépirodalmi szövegek elemzése hangtani szempontból. a hangszimbolika jelenségei

Kérdőívek, tesztek, a térképolvasás
A szám- és betűjelek a vázlatkészítésben
és rendszerezésben. A betűszók
A zene és lélek, a zene mint konkrét tartalom nélküli lélektani indulati ív

A szójátékok, szórejtvények, keresztrejtvény
a médiában: Rejtvényújságok, Szerencsekerék stb.

 

 

 

 

A szöveg zeneisége (a rikkancs, a rímekbe rögzített tudományos definíciók)

Az írás, titkosírás a kommunikációban

A továbbhaladás feltételei

Ismerje a hang és betű szerepét a közlésben. És a helyesírás alapelveinek készségszintű alkalmazása. A hangzószöveg lejegyzésében szerzett jártasság, valamint, hogy képes legyen körülírni a szöveg hangzásvilágának elemi jelentésrétegeit.

Anyanyelv és kommunikáció 7.

Évi óraszám: 19 óra

Tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás
A képzés e szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerülnek a szókincsbővítési tevékenységformák (szójátékok: szólánc, szóforgató stb.), a nyelvi megformálás normatív elemeinek felismertetése és a nyelvi választékosság tudatos építése.
Szövegalkotás, szövegértés
A jegyzet- és vázlatkészítés, ill. az összefoglalás eljárásainak elemi szintű alkalmazása mellett az alapképzés fontos szerepet szán a tömegkommunikáció világában történő tájékozódásra, a megfelelő adatgyűjtés képességének kialakítására is.
A leíró nyelvtani ismeretek (a szófajtan) tanítása a nyelvi jel és jelentés gyakoroltatásával egészül ki, amely a nyelvi logikai készség fejlesztését szolgálja.
Fogalmak
Szó, szókincs, szófaj, szólás, közmondás; jel, jelentés, jelzés, hangalak; ige, névszó: főnév, melléknév, névmás, igenév, határozószó, viszonyszók: névelő, névutó, kötőszó, módosítószó, igekötő, segédige, indulatszó.
Tevékenység
Félévente egy tesztfeladat a helyesírási szabályok ismeretéből és tollbamondás; egy feladatlap megoldása a szótani témakörökből (30% alatt nem elfogadható).
Integráció
Címszavak a könyvtárban

Témakörök

Tartalmak

Választható tartalmak

A nyelv keletkezése

 

 

A szókincs rétegei

 

A szó mint elemi nyelvi jel

 

 

 A szóalak: a toldalék mint nyelvi jel, a nyelv mint jelrendszer

 

 

 

 

A szóalkotás
Az állandósult szókapcsolatok 

A szó hangalakja és jelentése
A többletjelentés

A szófajok

 

 

 

Az érvelő-meggyőző szövegek,
a vitakultúra gyakoroltatása

Kis magyar szótörténet: (5 magyar szó keletkezése és fejlődése)
A szókincs rétegei eredet szerint: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszók, idegen szavak

Aktív és passzív szókincs, köznyelvi szavak, nyelvjárási, szavak, csoportnyelvi kifejezések

Jelek és jelzések, a képző, jel, rag
Nyelvi hiányok a szövegben
A tudományokban szavak mint egy jelentésű jelek, a tárgy- és névmutató
A cím, a domináns szó

Toldalékok: a képző, jel, rag. Az ige és névszó alakrendszere
A képzők (főnév-, melléknév-, számnév-, ige- és igenévképzők)
A jelek (igejelek: mód- és időjelek, névszójelek: többes szám jele, birtokos személyjelek, birtokjel, birtoktöbbesítő jel, fokjel)
A ragok (igei, igenévi személyragok, a névszók határozóragjai, a tárgyrag, a birtokos jelző ragja

A rokon értelmű, hasonló alakú szavak,
azonosalakúság, egy- és többjelentésű szavak
Kép - szókép - képvers -képes beszéd - képzelet - képzavar
A többletjelentés a viccek és a reklám világában

A szófaj fogalma és fajtái: Ige (cselekvés, történés, létezés kifejezésére), névszó (főnév: tulajdonnév - köznév, tulajdonnév, melléknév, számnév - tő-, sor- és törtszámnév), névmás, igenév (főnév, melléknévi, határozói), határozószók, viszonyszavak (névelő, névutó, igekötő, kötőszó, módosítószó), indulatszók
A szófaj és mondatrész kapcsolata

Az ismeretterjesztés műfajai és szóhasználata

A helyesírás története (A magyar helyesírás első akadémiai szabályzata 1832: c-cz,  zs, ', etimologikus elv - látja, adja)

A nyelv területi és társadalmi tagozódása

A szóhasználati hibák, a szókincs rétegeinek felhasználása

 

A tömörítés szavakkal:
a vázlatkészítés és jegyzetelés
A lényegkiemelés

 

 

 

 

A költői szabadság a nyelvi jelek használatában
A szépirodalmi szöveg szókészlete

A hasonló alakú szavak helyesírási különbségei

 

A szófajok helyesírási kérdései

 

 

 

Nyelvi illemtan

A továbbhaladás feltételei

Legyen képes együttműködni a beszédpartnerral. továbbá a közkeletű szavak készségszintű helyesírására, a tanult szabályok alkalmazására, és a szókincs nyelvváltozatainak megfigyelésére. a szótani ismeretek alkalmazására. Alakuljon ki benne az igény a kifejező beszédmódra, és tegyen szert elemi jártasságra a jelentéselemzésekben. Tudjon tájékozódni a jelek világában.

Anyanyelv és kommunikáció 8.

Évi óraszám: 19 óra

Tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás, szövegalkotás, szövegértés
A logikus gondolkodást különböző szövegelemzési és szövegalkotási eljárások során fejleszthetjük, pl. a részekre bontás, az általánosítás, a következtetés, szintézis képessége. A mondatalkotás képessége a különböző mondat-transzformációs eljárásokkal, a nyelv kötelező és szabad struktúráinak bemutatásával fejleszthető. A tevékenységek között élni kell olyan szövegfeldolgozási technikákkal is, amelyek a vázlatkészítés és lényegkiemelés képességek fejlesztését szolgálják. Különös gondot kell fordítani a közéleti szövegek alkotásának gyakoroltatására is szóban és írásban egyaránt. A nyelvünk élete fejezet nem pusztán elvont fogalmak, elsajátítását jelentse, hanem a témakörön belül a nyelvi megfigyelés révén az elemzés képességének fejlesztése kerüljön hangsúlyos helyzetbe.
Fogalmak
A mondatrész: alany, állítmány, a hozzárendelés, a tárgy, határozó, jelző;  az egyszerű mondat, a tő- és bővített mondat; az alá- és mellérendelés, a kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó mellérendelések; mondat modalitása, a logikai minőség;
Tevékenység
Egy feladatlap megoldása a mondatelemzések és a fogalmi hierarchiák köréből; önéletrajz elkészítése; egy házi feladat érvelő- meggyőző szöveg alkotása.
Integráció
Nyelvművelő kézikönyvek, lexikon, szótárak biztos használata könyvtárban; a tudományos, szakmai nyelvek választékos, szabatos, igénytelen nyelvi normái

Témakörök

Tartalmak:

Választható tartalmak

A beszédművelés

 

 

A szószerkezet

 

A mondat általános kérdései

 

 

 

Az egyszerű mondat, a mondat részei, a mondat szószerkezetei, az alárendelés és mellérendelés az egyszerű mondatban

 

Az összetett mondat

 

 

A nyelvrokonság
A nyelv rétegződése

A különböző mondatrészek hangsúlyozási kérdései
Az önéletrajz, az elbeszélés műfajának megfelelő szövegalkotás

A szószerkezetek mint a mondat elemi struktúrái

A mondatfajták a modalitás és logikai minőség szerint (a kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó mondatok)
A állítás és tagadás nyelvi formái
Mondatok szöveggé építése: a szövegösszefüggés, a szövegösszetartó-erő

 

A hozzárendelő viszony: az alany és állítmány (az életbeli és azonosságbeli állítások)
A közlés térbeli és időbeli ábrázoló és leíró elemei
A tárgy, határozó, jelző
A viszonyítás mondatbeli jelenségei (a szervetlen mondatrészletek)

Az alárendelő mondat: alanyi, állítmányi tárgyi, határozói, jelzői
A mellérendelés mint a tagmondatok közötti logikai kapcsolat: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó

Összevetés elemi szinten idegen nyelvi struktúrákkal

 

A mondatszerkezet hibái

 

A mondat, a gondolat és a világról alkotott ítéletek közötti összefüggések
A mondaton kívüli elemek a közlemény értelmezéséhez

 

Mondaton belüli hierarchiák

 

A továbbhaladás feltételei

Legyen képes a megszerkesztett és beszerkesztett mondatok használatára a gondolatok közlésében; a szöveg megfelelő tagolására, a szövegtömörítésre - a vázlatírásra; a mondat tagolására használt írásjelek, mondatfonetikai eszközök elemi szintű alkalmazása; mondatok fajtáinak felismerésére, elemzésére; a hibás mondatszerkezetek és -formák javítására; ismerje fel a mondategységek közti logikai viszonyokat.


IRODALOM 5-8.

Célok és feladatok

Az életkori sajátosságok figyelembevételével szükséges a különböző életkorú tanulók számára az olvasás megszerettetése, az olvasás, mint örömforrás bemutatása, illetve az irodalom világába való bevezetés. Az olvasóvá nevelés fontos lépés a többi tantárgy, illetve a későbbi tanulmányok folytatása érdekében. A felnőtt korú és életmódú tanulók képzésében fontos szerepet játszik az önművelés. Az erre való felkészítésben kulcsszerepe van annak, hogy milyen viszonyt sikerül kialakítani a könyvek világa és a tanulók között.
Az irodalmi anyag feldolgozása, a mű elemzése különböző szintű lehet. Főfeladat, hogy az olvasmányok megtárgyalása folyamán érzelmi élmény alakuljon ki a tanulóban, illetve a mű legfontosabb gondolatait megértse. Ezekkel kapcsolatban önálló véleményt tudjon kialakítani, illetve más, fel nem dolgozott irodalmi művekben is képes legyen az irodalmi fogalmak, eszközök ismeretében a művek értékeit, tartalmait megérteni.

Fejlesztési követelmények

A magyar nyelv tantárggyal szoros kapcsolatban kiemelkedően fontos követelmény a szövegértés és a szövegalkotás képességeinek fejlesztése. Ezt alapozza meg az értő és megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. Folyamatosan szükséges az aktív és a passzív szókincs fejlesztése. Mindezek a készségek és képességek a tanulási képesség és az önkifejezés fejlődését segítik elő, valamint közrejátszanak abban, hogy a tanulók az ismeretszerzés különböző formái közt eligazodjanak, további tanulmányaikban sikeresen használhassák ezeket.
A művek segítségével a tanulók képet alkothassanak mindhárom műnemben a magyar irodalom legjelesebb képviselőiről. Képesek legyenek az olvasott művek alapján a legalapvetőbb irodalmi fogalmak közt eligazodni, a szövegek elemzése során a megértés, a befogadás után önálló ítéletet alkotni. Fontos cél, hogy a későbbiekben önálló olvasmányválasztásaikban az igényesebb irodalmi alkotások felé forduljon figyelmük, és képesek legyenek a személyes vélemény megfogalmazására.

Irodalom 5.

Tevékenységi formák

Előbb az elbeszélő irodalom különböző formáival való találkozás során a cselekmény megértése, feldolgozása, reprodukálása, majd a művekben olvasásakor felmerülő érzelmek, gondolatok kifejezése beszélgetések formájában. Mindezek mellett az irodalom különböző alapfogalmainak megjelenésének felismertetése a különböző alkotásokban. A szövegelemző,  - átalakító gyakorlatokkal a tanulók befogadó, megértő és reprodukáló képességeinek fejlesztése kerüljön középpontba.
Lényeges a különböző típusú szóbeli és írásbeli fogalmazás folyamatos fejlesztését szolgáló gyakorlatok végeztetése elsősorban az olvasmányélmények kapcsán, illetve a tanulók mindennapi élete kapcsán. A könyvtárban végzett gyakorlati tevékenység is a mindennapokban való eligazodást szolgálja.

Témakörök:

Tartalmak:

Választható tartalmak

Szintre hozó blokk

 Az 1-4. évfolyam irodalom anyagának felelevenítése; hangos olvasás, szövegértés,
- értelmezés és egyszerűbb fogalmazási gyakorlatok

 

Meseirodalom, népmesék és műmesék

 4-5 magyar népmese és 2-3 műmese a magyar és a világirodalomból

állatmesék, tréfás mesék

Petőfi Sándor: János vitéz

a mű órai és otthoni olvasása során a cselekmény, a jellemek, a fontosabb szerkezeti egységek, költői eszközök, mesei elemek felismerése, a mű értelmezése

a János vitéz más művészeti ágban történő feldolgozásának megtekintése (rajzfilm, bábjáték)

A mesevilág és a valóság keveredése

válogatás a görög, a római és a magyar mondavilágból (pl. Daidalosz és Ikarosz; Mucius Scaevola, Horatius Cocles; A fehér ló mondája, Lehel kürtje, Mátyás királyról és Kinizsi Pálról szóló mondák)

a tartalmakban nem szereplő egyéb mondák (pl. Prométheusz, Róma alapítása, a vérszerződés) megismerése

Barátság, felelősség, közösség, egyéniség, igazság kalandos történetekben

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk vagy Mándy Iván: Robin Hood című regényekben a cselekmény, a jellemek és a konfliktusok

A tartalmakban szereplő regények filmes feldolgozásának megtekintése, az irodalmi mű és a film összevetése

A természet és az ember kapcsolata

Daniel Defoe: Robinson Crusoe vagy Martin Ballard: Az igazi Robinson című regényekben a természet és az ember kapcsolatának, illetve a civilizáció hatásainak bemutatása

Burroughs: Tarzan vagy Kipling: A dzsungel könyve című regényekben a természetben élő ember és az emberi társadalom kapcsolata; ezek és/vagy a törzsanyagban szereplő regények filmes változatának megtekintése, a regénnyel való összevetése

Könyv- és könyvtárhasználat

Tájékozódás a könyvtárban, a főbb könyvtípusok elkülönítése; ismerkedés a különböző sajtótermékekkel

 

A továbbhaladás feltételei

A következő fogalmak megértése, pontos használata: próza, vers, cím, mese, népmese, elbeszélő költemény, elbeszélés, regény, kisregény, cselekmény, fordulat, epizód, bonyodalom, jellemzés, napilap, hetilap, folyóirat.
Az olvasmányélmények egyszerű szóbeli vagy írásbeli megfogalmazása. Az olvasott művek alap elemeinek (cselekmény, szereplők, szerkezet) felismerése. Adatkeresés a könyvtárban a különböző tantárgyakhoz a megfelelő szótárak, lexikonok felhasználásával.
Memoriterként 10-20 versszak a János vitézből.

Irodalom 6.

Tevékenységi formák

Előbb az elbeszélő irodalom különböző formáival való találkozás során a cselekmény megértése, feldolgozása, reprodukálása, majd a művekben olvasásakor felmerülő érzelmek, gondolatok kifejezése beszélgetések formájában. Mindezek mellett az irodalom különböző alapfogalmainak megjelenésének felismertetése a különböző alkotásokban. A szövegelemző,  - átalakító gyakorlatokkal a tanulók befogadó, megértő és reprodukáló képességeinek fejlesztése kerüljön középpontba.
Lényeges a különböző típusú szóbeli és írásbeli fogalmazás folyamatos fejlesztését szolgáló gyakorlatok végeztetése elsősorban az olvasmányélmények kapcsán, illetve a tanulók mindennapi élete kapcsán. A könyvtárban végzett gyakorlati tevékenység is a mindennapokban való eligazodást szolgálja.

Témakörök:

Tartalmak :

Választható tartalmak

Szintre hozó blokk

az 5. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése

 

Monda, rege, ballada

Magyar népballadák; Arany János: Rege a csodaszarvasról; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka; a nem történelmi tárgyú Arany-balladák közül a Tengeri-hántás, a Vörös Rébék és a Tetemre hívás

A következő Arany-balladák közül egy-kettő: Árva fiú, Az ünneprontók, A kép-mutogató, Éjféli párbaj, A hamis tanú, A hegedű.

Arany János: Toldi

a mű órai és otthoni olvasása során az események, helyzetek, jellemek pontos megismerése, értelmezése; a költői eszközök használata

a Toldi Miklós c. mű rajzfilmes feldolgozásának megtekintése

Hősök a történetmondás műfajaiban

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi és Gárdonyi Géza: Egri csillagok feldolgozása

a tartalmakban szereplő művek filmes feldolgozása, az irodalmi és a filmi világ összevetése

Küzdelem, hősiesség, kaland

Verne, Sienkiewicz, Cooper, May regényei közül egynek a feldolgozása

a tartalmakban felsorolt szerzőkön kívül egy másik író regényének feldolgozása, valamint a témához kapcsolódó ifjúsági kaland vagy vadnyugati témájú film megtekintése, a film és a regény világának összevetése

Természet, táj, szülőföld, haza, család

Petőfi Sándor Az Alföld, A Tisza című versei valamint  néhány családi témájú verse; Arany János: Családi kör; Juhász Gyula: Este az Alföldön; Tóth Árpád: Körúti hajnal, Radnóti Miklós: Nem tudhatom .  című művek megismerése, értelmezése, a művekben előforduló költői eszközök megismerése

József Attila egy külvárosi "tájverse" és néhány a saját lakóhelyhez kapcsolódó irodalmi mű

Könyv- és könyvtárhasználat

információgyűjtés a könyvtárban; a korosztályhoz szóló sajtótermékekkel való ismerkedés

 

A továbbhaladás feltételei

A következő fogalmak megértése, pontos használata: ballada, monda, allegória, alliteráció, ütemhangsúlyos (magyaros) verselés,  tartalomjegyzék, név- és tárgymutató, fejléc, cikk, rovat. Az olvasott epikai művekben a fontosabb jellegzetességek ismerete, megnevezése: helyzet, helyszín, cselekmény, főszereplők jelleme. A művek főbb adatainak: szerző, cím, téma, műnem, műfaj, jellemző kifejezésmód. A művekkel kapcsolatos néhány mondatos szóbeli vagy írásbeli beszámoló. Memoriterként 10-15 versszak a Toldi című műből, egy Arany-ballada, néhány versszak Arany János: Rege a csodaszarvasról című művéből.

Irodalom 7.

Évi óraszám: 56 óra

Tevékenységi formák

Előbb az elbeszélő irodalom különböző formáival való találkozás során a cselekmény megértése, feldolgozása, reprodukálása, majd a művekben olvasásakor felmerülő érzelmek, gondolatok kifejezése beszélgetések formájában. Mindezek mellett az irodalom különböző alapfogalmainak megjelenésének felismertetése a különböző alkotásokban. A szövegelemző,  - átalakító gyakorlatokkal a tanulók befogadó, megértő és reprodukáló képességeinek fejlesztése kerüljön középpontba.
Lényeges a különböző típusú szóbeli és írásbeli fogalmazás folyamatos fejlesztését szolgáló gyakorlatok végeztetése elsősorban az olvasmányélmények kapcsán, illetve a tanulók mindennapi élete kapcsán. A könyvtárban végzett gyakorlati tevékenység is a mindennapokban való eligazodást szolgálja.

Témakörök:

Tartalmak :

Választható tartalmak

Szintre hozó blokk

A 6. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése

 

Történet és történelem - a történelmi regény és novella

a magyar történelem eseményeinek ábrázolása az irodalom eszközeivel; Arany János történelmi témájú balladái közül a Mátyás anyja, a Szondi két apródja, és A walesi bárdok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Fekete István: A koppányi aga testamentuma

az Arany-balladák világa a képzőművészetben; a regények filmes változatának megtekintése, az irodalmi alkotásokkal való összevetése

Anekdota és novella

a magyar és a világirodalom anekdotikus történetei; az anekdota és a novella szerkezeti jellemzői, felépítése; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és néhány novella (pl.: Bede Anna tartozása, Az a fekete folt)

 nem szereplő műfajok (episztola, rapszódia, ekloga) bemutatása

A líra világa

a költői kifejezésmód sajátosságai különböző témájú, hangulatú művekben; a költői eszközök felismerése az alapvető lírai műfajokban (dal: [Petőfi: Reszket a bokor, mert.], epigramma: [Pannonius: Pannónia dicsérete; Kazinczy: A nagy titok, Írói érdem], elégia: [Kosztolányi: Szegény anyám.], óda: [Schiller: Az örömhöz vagy Keats: Óda egy görög vázához])

Mikszáth Kálmán néhány publicisztikája, tárcája; a regény filmes változatának megtekintése, a regény és a film összevetése

A dráma világa

egy szabadon választott tragédia vagy komédia elolvasása és/vagy megtekintése, feldolgozása; a műnem sajátosságainak megismerése

amennyiben lehetőség van rá, az elolvasott mű megtekintése színházban vagy videóról, az előadás megbeszélése

A romantika irodalmából

a reformkor előzményei; a reformkor irodalmi alkotóinak (Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor) és néhány alkotásuk (Kölcsey: Himnusz, Huszt; Vörösmarty: Szózat, A merengőhöz; Petőfi: Nemzeti dal, István öcsémhez, A négy ökrös szekér, Pató Pál úr, Minek nevezzelek?, Föltámadott a tenger, Itt van az ősz, itt van újra.) megismerése, értelmezése

a törzsanyagban szereplő költők életének, pályájának részletesebb ismertetése és a törzsanyagban nem szereplő műveikkel való megismerkedés

Könyv- és könyvtárhasználat

a könyvtár eszközeinek felhasználásával irodalmi témák feldolgozása

 

A továbbhaladás feltételei

A következő fogalmak megértése, pontos használata: anekdota, regény, dal, óda, himnusz, epigramma, elégia, tragédia, komédia, konfliktus, monológ, dialógus, helyzetkomikum, jellemkomikum, epizód. Az olvasmányok cselekményének alkotó elemeinek ismerete, a szereplők jellemzése. A feldolgozott művek legfontosabb adatainak, műnemi és műfaji jellemzőinek ismerete. A művek alapvető szerkezeti elemeinek, tér- és időviszonyainak, stíluseszközeinek megnevezése. Memoriterként a Himnusz és a Szózat önálló előadása, 2-5 szabadon választott vers.

Irodalom 8.

Évi óraszám: 56 óra

Tevékenységi formák

Előbb az elbeszélő irodalom különböző formáival való találkozás során a cselekmény megértése, feldolgozása, reprodukálása, majd a művekben olvasásakor felmerülő érzelmek, gondolatok kifejezése beszélgetések formájában. Mindezek mellett az irodalom különböző alapfogalmainak megjelenésének felismertetése a különböző alkotásokban. A szövegelemző,  - átalakító gyakorlatokkal a tanulók befogadó, megértő és reprodukáló képességeinek fejlesztése kerüljön középpontba.
Lényeges a különböző típusú szóbeli és írásbeli fogalmazás folyamatos fejlesztését szolgáló gyakorlatok végeztetése elsősorban az olvasmányélmények kapcsán, illetve a tanulók mindennapi élete kapcsán. A könyvtárban végzett gyakorlati tevékenység is a mindennapokban való eligazodást szolgálja.

Témakörök

Tartalmak

Választható tartalmak

Szintre hozó blokk

A 7. Évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése

 

A XX. század nagy magyar költői, írói I. - líra

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós költői pályáinak legfontosabb állomásai és néhány alkotásuk megismerése, értelmezése (Ady: A Hortobágy poétája, Dózsa György unokája, Az Értől az Óceánig, A grófi szérűn, A föl-földobott kő, Üzenet egykori iskolámba, Őrizem a szemed; Babits: Balázsolás; Kosztolányi: Mostan színes tintákról álmodom, Ilona; József A.: Kertész leszek, Anyám a mosásban, Tedd a kezed, Gyöngy, Mondd, mit érlel., A hetedik, Két hexameter; Születésnapomra; Radnóti: Csütörtök, Két karodban, Tétova óda, Töredék, Hetedik ecloga

a törzsanyagban szereplő költők életének, pályájának részletesebb ismertetése és a törzsanyagban nem szereplő műveikkel való megismerkedés; a művek meghallgatása, megtekintése előadóművészek tolmácsolásában (magnó, videó, cd)

A XX. század nagy magyar költői, írói II. - epika

Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond írói pályáinak legfontosabb állomásai és néhány alkotásuk megismerése, értelmezése (Karinthy: Tanár úr, kérem; Móricz: Hét krajcár és Légy jó mindhalálig vagy Árvácska)

a törzsanyagban szereplő írók életének, pályájának részletesebb ismertetése és a törzsanyagban nem szereplő műveikkel való megismerkedés

A XX. századi drámairodalom

egy szabadon választott XX. század dráma elolvasása és/vagy megtekintése, feldolgozása

amennyiben lehetőség van rá, az elolvasott mű megtekintése színházban vagy videóról, az előadás megbeszélése

A bűnügyi, a tudományos fantasztikus és a ponyvairodalom

Válogatás a krimik, a sci-fi irodalom és Rejtő Jenő (Három testőr Afrikában vagy Ellopott cirkáló vagy Vesztegzár a Grand Hotelban) műveiből

Bürger: Münchhausen kalandjai; Kästner: Emil és a detektívek

Könyv- és könyvtárhasználat

Önálló katalógushasználat

 

A továbbhaladás feltételei

A következő fogalmak megértése, pontos használata: humor, szatíra, paródia, ponyva, szimbólum, sci-fi, krimi, katalógus. A feldolgozott művekben megjelenített konfliktusok, élethelyzetek, erkölcsi kérdések felismerése, bemutatása szóban és írásban. Meghatározott témájú önálló szóbeli felelet és írásbeli fogalmazás: jellemzés és elbeszélés. A magyar irodalom jelentősebb korszakairól tanultak összefoglaló beszámoló. Az olvasott művek elhelyezése az irodalomtörténetben, és a legkiemelkedőbb alkotók bemutatása. Memoriterként 1-1 vers Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei közül.

 

A teljes anyag letöltése >>