Felzárkóztató tanterv

Magyar nyelv és irodalom 9-10.

SZINTREHOZÓ MODUL - Magyar nyelv, kommunikáció

a felzárkóztató kerettantervek
9-10. évfolyamához

Célok és feladatok

A szintrehozó modul célja azoknak a felzárkóztató programba belépő tanulóknak, akik nem rendelkeznek az írás-olvasás-számolás, valamint a verbális kommunikáció olyan elemi képességeivel, amelyek alkalmassá tennék őket a felzárkóztatási programban való eredményes részvételre, ezeknek megalapozása, kialakítása. E cél eléréséhez az iskolai tanulmányok során már valamilyen mértékben kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése, kibontakoztatása és megerősítése szükséges. A szintrehozás feladata tehát az írás-olvasás-számolás és a verbális kommunikáció legalapvetőbb tevékenységformáinak begyakoroltatása.
Tantárgyi rendszer
A szintrehozó program a magyar nyelv, irodalom és kommunikáció, valamint a matematika műveltségi területek keretében, ezek tartalmához és kifejtéséhez csatlakozik. Azoknak a tanulóknak szükséges a szintrehozást biztosítani, akiknél a felzárkóztató programba való belépéskor -tudásuk felmérése alapján -az iskola ezt szükségesnek ítéli. A szintrehozáshoz az iskola által meghatározott órakeretek az óraterv szabadon tervezhető sávjában állnak rendelkezésre.

Magyar nyelv, irodalom és kommunikáció,

Célok és feladatok

Az írás-olvasás, valamint a verbális kommunikáció eszköztudásának, elemi szintű használatának biztosítása, a már kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése útján. Ennek megfelelően a folyamatos írás, helyesírás készségének korrekciója, az írás és az értő olvasás, valamint a mindennapi beszéd önkifejező eszközként történő használatának kifejlesztése.

Fejlesztési követelmények

Ismerje a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, legyen képes az automatizált írásmozgást folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni. Tartsa be a helyesírás köznyelvi normáit, tudja önmaga helyesírási hibáit javítani. Érthetően tudjon egyszerű közléseket -egyszerű és összetett mondatokat - írásban megfogalmazni. Tudja használni a Magyar helyesírás szabályai című segédletet.
Legyen képes működtetni az olvasás technikai lépéseit, alkalmazza a néma-, értő olvasást a szöveg tartalmának megértéséhez, legyen képes a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának önálló elvégzésére: a téma megállapítására, a lényeg kiemelésére, az időrendek és az ok-okozati kapcsolatok felismerésére.
Alkalmazza a helyes köznyelvi kiejtést a mindennapi beszédben, tudja gondolatait, mondanivalóját szóban egyszerűen, érthetően megfogalmazni. Tudjon kérdéseket fogalmazni és kérdésekre érthetően válaszolni.

Belépő tevékenységformák:

Gyakoroltatás
A kis- és nagybetűk kapcsolódási variációinak, a folyamatos "másolás és diktálás írásmozgásainak gyakoroltatása, a helyesírás szabályainak alkalmazásával.
A hangos olvasás és a néma olvasás gyakoroltatása, szövegelemzések.
Az olvasás és írás gyakorlótémáira, valamint a mindennapi kultúra közérdekű témáira épített beszélgetések és szituációs gyakorlatok.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

 

Írás
1-10.óra

 

A magyar ábécé betűinek csoportosítása tulajdonságok szerint, sorrendiségük megtanulása.
Az írástechnika fejlesztése, betűk szavak, szókapcsolatok írásával.
A helyesírás gyakorlása: kis- és nagybetűk, múlt idő, tárgyeset, j és ly, kettős mássalhangzók és a szavak elválasztása.
Szövegírás, tollbamondás és emlékezetből írás (fogalmazás).Mondatkiegészítések,
Szócserék.

 

Olvasás
11-17.óra

 

A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatot és kézírásos formában.
Az összeolvasás technikája.
Szótagoló és folyamatos olvasás.
Az olvasott téma megértése és saját szavakkal történő visszaadása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok felismerése.

 

Kommunikáció
18-20.óra

 

A helyes kiejtés (artikuláció, hangkapcsolatok).
A szókincs bővítése.
Páros és csoportos kommunikáció (kérdések, válaszok).
Szóbeli közlésből információ kiemelése.

A továbbhaladás feltételei

A szintrehozást végző pedagógus megítélése szerint a tanulók egyénenként alkalmassá válnak arra, hogy a felzárkóztató programba eredményesen bekapcsolódjanak. Ismerik a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, képesek az automatizált írásmozgást a folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni, betartják a helyesírás köznyelvi normáit. Alkalmazni tudják a néma és értő olvasást a szövegek tartalmának megértéséhez. Mondanivalójukat a mindennapi beszédben érthető formában tudják megfogalmazni.

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció

10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 111,
9--10. évfolyam
Az éves javasolt óraszám: 148, 74
Magyar nyelv és kommunikáció

Célok és feladatok

A hátrányos helyzet egyik oka sok esetben a család által átörökített kultúra és az intézményes kultúraközvetítő, azaz a hagyományos iskola által tanított kultúra különbözősége. Ez az inkongruencia a hatékony tanulás egyik legfőbb akadálya. A hátrányos helyzet másik oka a nem megfelelő tanítás és készségfejlesztés: ezeknek a tanulóknak apróbb lépésekre lebontott tanításra, valamint alaposabb és hosszabb készségfejlesztésre lett volna szükségük. A felzárkóztató oktatás eredményességéhez tehát az szükséges, hogy a tanulási-tanítási folyamat a tanulócsoport kultúrájának struktúrájához igazodjék, továbbá a tudás- és képességbeli hiányosságok felderítésén alapuljon.
A képzés sikere érdekében a tanítás gyakorlatát tehát ne csak a képzés után elvárt magatartásmodellek, tevékenységek és ismeretek rendszere határozza meg, hanem alkalmazkodjék a képzés hátterében ható kulturális közeg adott modelljéhez, valamint a tanulók meglévő ismereteihez és készségeihez: diagnózison alapuljon a terápia.
A tanítás gyakorlata -- a tanulók életében megjelenő kulturális részterületekre alapozva -- a megértés és az élményszerzés színvonalának fejlesztését tekinti irányadónak: egyrészt hangsúlyt fektet a tömegkultúra és a hétköznapi kultúra jelenségeire, valamint az etnikai rétegek kulturális sajátosságaira is, másrészt pedig felébreszti az értékek iránti igényt
A felzárkóztató foglalkozást igénylő tanulók esetében szinte minden esetben kimutatható a zenei, a képi és a mozgásos agyi funkciók dominanciája, ugyanakkor a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás és a logikus gondolkodás készsége fejletlenebb. Ez a pszicholingvisztikai tény is oka az iskolai kudarcoknak. Az iskolai kritériumok ugyanis egyoldalúan ez utóbbi funkciók fejlesztését hangsúlyozzák, s az oktatás egészében elhanyagolják az érzelmekhez jobban kapcsolódó (képi, zenei) képességek szerepét. Mivel a felzárkóztató képzésnek alapelve a tanulók meglévő képességeihez való alkalmazkodás, a nyelvi képzés területén a képi, a zenei és a mozgásos képességekből kiinduló verbális fejlesztést ajánlatos megvalósítani, s ezáltal közelebb vinni a tanulókhoz az elvontabb képességeket. A képzés feladata tehát, hogy hidakat teremtsen a már meglévő és a kialakítandó különböző típusú képességek között, s ezen kapcsolatteremtés segítségével javítsa az iskolai elvárások által előírt normák teljesítését. Ezt a feladatot az integrált módszerű tanítással és fejlesztéssel lehet megoldani. Ezért a felzárkóztató oktatás legfőbb módszere az integráció.
Az integrált módszerű tanítás több síkon is megvalósulhat. Jelenti egyrészt a képi-zenei- mozgásos és a nyelvi-logikai képességek összekapcsolását. Jelenti másrészt azt, hogy az anyanyelvi képességek fejlesztéséhez minden tantárgynak hozzá kell járulnia: ezért jelenhet meg a tantervben különböző tantárgyak közt azonos vagy hasonló tananyagtartalom vagy fejlesztési követelmény, s ezáltal a nyelvi fejlesztés megerősítést kaphat a többi tantárgytól is (ugyanakkor a többi tantárgy is nyer: hiszen a megértés mindenütt a nyelvi megértésen múlik). Jelenti harmadrészt az anyanyelvi képzés egyes részterületeinek -- beszéd, olvasás, írás, nyelvtan stb. -- integrált tanítását. S jelenti negyedrészt a tanítási-fejlesztési módszerek gondos megválasztását: minden anyanyelvi részterületet olyan módon kell tanítani, hogy az a többi részterület fejlesztését is segítse; úgy kell például az olvasástechnikát fejleszteni, hogy az a kiejtést és a helyesírást is fejlessze.
A felzárkóztató programban részt vevő tanulók között minden bizonnyal sokan vannak kétnyelvűek és/vagy kettősnyelvűek (olyanok akik két nyelvváltozatot -- egy regionális köznyelvet/nyelvjárást és köznyelvet -- beszélnek). Az is előfordulhat, hogy kétnyelvűségük kevertnyelvűség vagy félnyelvűség, vagyis egyik vagy mindkét nyelvüket tökéletlenül beszélik. Ezzel a szociolingvisztikai ténnyel számolni kell, mert problémaként jelentkezik mind a beszéd, mind a helyesírás tanításában. Ilyen esetekben a kontrasztív szemlélet segít, s ez is külön feladatot jelent a tanárnak.
A kommunikatív szemléletű nyelvoktatás alkalmas arra, hogy a gátolt kapcsolatteremtő képességet felszabadítsa, illetve az agresszív nyelvi mintákat csökkentse. Ez azt jelenti, hogy teret kell adni a beszélgetésen alapuló tanításnak, s a tanár beszédének és magatartásának feszültségoldónak, kapcsolatteremtőnek, egyszóval mintának kell lennie.

Fejlesztési követelmények

Kulturált nyelvi magatartás és személyiségfejlesztés

A program nevelési céljait a személyiségfejlesztés határozza meg. Ez a fejlesztési követelményben is megjelenik: a konfliktusok megoldására való törekvés, az együttműködési képesség (kooperativitás), az igazságkeresés, a kommunikatív aktivitás, a kritikusság és önkritikusság, az önérzet, az empátia, a személyesség, az önkifejezési igény, a tolerancia alapvető személyiségjegyek, ezért fejlesztésüknek alapvető jelentősége van. A fenti fejlesztési területek alapfeltétele azonban a megfelelő háttér megteremtése. A felzárkóztató program végső célja a tanulók szakmaszerzési lehetőségének megteremtése, ehhez azonban alapvetően a tanulási és nyelvi képességek fejlesztése szükséges. E cél elérése érdekében az ismeretközlő, elméleti képzés helyére a nyelv eszközjellegéből adódó gyakorlatias tudást kell helyezni, a tevékenységben kifejeződő készség fejlesztésén van tehát a hangsúly.
A hátrányos helyzet egyik alapvető oka a valódi és a funkcionális analfabetizmus, vagyis az alapvető olvasási-írási-számolási képességek kialakulatlansága, illetőleg működésképtelensége (a funkcionális analfabéta megtanult olvasni-írni-számolni, de képességeit nem használja, s fokozatosan elfelejti). Éppen ezért az olvasás-írás megtanítása, illetőleg korrekciója fontos feladat, mivel az általános lemaradás szinte kivétel nélkül az elemi ismeretszerzés képességének hiányosságaiból adódik. Fontos a diagnózisra épülő korrekció: vagyis ki kell deríteni a hierarchikus készségrendszer hiányzó elemeit, s pótolni kell őket.
A hátrányos helyzetű tanulók esetében a tanulásirányító és a tanuló között létrejövő új típusú kapcsolat a taníthatóság feltétele. Az ehhez a pedagógiai feladathoz szükséges tanárszemélyiség alapvonása a közvetlenség, a türelem és az empátia. A fejlesztést vállaló tanárnak ezenkívül tájékozódnia kell a szakirodalomban, kétségkívül meg kell ismerkednie az alsóbb iskolafokok tanítási módszereivel.

Beszélgetés -- olvasás -- írás

A magyar nyelv tanításában a beszédfejlesztés, az olvasás és az írás - komplex kommunikációs tevékenységgé szerveződik. A magyar nyelvi képzésnek az alapja a verbális funkciók fejlesztése, tudva és figyelembe véve azt a tényt, hogy a szóbeli képességek fejlesztése nem választható el a társas kapcsolatok világától. Így a nyelv elsajátításának szituatív természete révén az emberi kapcsolatok alakításának képessége, a szituációk felismerése, az önértékelés növelése szükségszerűen összekapcsolódik az empátia fejlesztésével.
A magyar nyelv tantárgy fejleszti a szóbeli kommunikációs képességeket, azaz segíti a résztvevőket a mindennapi közléshelyzetekhez alkalmazkodó szövegalkotásban, gyakoroltatja a kétszemélyes, a kisközösségi és a társadalmi, szélesebb hatókörű szerephelyzeteket, növeli az önbizalmat, a konfliktust feloldó és a problémamegoldó képességeket.
Az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése is szükséges, hiszen az alapvető tanulási képességek az íráskészség fejlettségétől is függenek. Ezért szükséges, hogy a tanulók eljussanak az önálló írásbeli szövegalkotás elemi szintjéhez, s a közéleti írásbeliség alapjait is elsajátítsák. A szakiskolai követelményekhez igazodó tartalmakat egy alfabetizáló, írásjavító felzárkóztatás előzi meg, így ez esetben az írástechnikai alapismereteket tudottnak tekinthetjük, de a további gyakorlásra kétségkívül szükség van.

Szövegértés - szövegalkotás -- kommunikáció

Lényeges elem a fejlesztő programban annak tudatosítása, hogy a beszéd- és íráskultúra a társas és társadalmi megértést szolgálja. A másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció a ma emberének elengedhetetlen szükséglete. A képzés hangsúlyt fektet a tanulók kommunikációs kompetenciájának fejlesztésére, azaz a sikeres kommunikáció feltételeinek megismertetésére, elemző-értékelő készségük, képességük, kommunikációs kultúrájuk, normaismeretük fejlesztésére, a társadalmi és a beszédbeli normáknak megfelelő vitatkozás elsajátíttatására.
Emellett a nyelvi képzésbe külön modulként épül be a tömegkommunikáció, amelynek célja a tudatosabb médiahasználat elősegítése. Ezen belül lényegesnek tartjuk az egyes médiumok sajátosságainak, a leggyakrabban előforduló műfajcsoportok (közlő, befolyásoló, kapcsolatápoló, kulturális) jellemzőinek megismertetését, és néhány jellemző műfajnak megfelelő szövegalkotás tanítását. Fontosnak tartjuk továbbá az ésszerű médiahasználat szokásainak kialakítását, fejlesztését.

Belépő tevékenységformák

Olvasás

A kellő tempójú hangos olvasás kialakítása különböző olvasástechnikák segítségével (szótagolvasás, szavak és nagyobb összetartozó egységek olvasása, hangsúlyos olvasás). A hangos olvasásra szükség van, elsősorban a hibák észrevétele és javítása céljából.
A néma olvasás fejlesztése (követő olvasással, feladatmegoldásokkal).
A hallás utáni megértés készségének növelése (a nyelvi tudatosság fejlesztése; a hallottak megbeszélése, esetleg jegyzetelése; tollbamondások íratása).
A mindennapi élet jeleinek, jelenségeinek "olvasása".
Az elolvasott szövegek elemi szintű reprodukálása szóban és írásban.
Az esetleges olvasási problémák okainak kiderítése, az olvasástechnika megtanítása és fejlesztése.
Az olvasás motiválása, az olvasás megszerettetése.

Írás

Olvasható íráskép kialakítása, annak tudatosítása, hogy az írás megformálásával a személyiség is alakítható.
A betűtévesztések, a betűkihagyások és betűcserék korrigálása.
A helyesírás alapelveinek készségszintű alkalmazása.
A szöveg megalkotásának és elrendezésének gyakorlása számítógép alkalmazásával is.

Kommunikáció és tömegkommunikáció

Beszédtechnikai gyakorlatok.
Az esetleges kétnyelvűség és kettősnyelvűség felhasználása az önkifejezés fejlesztésében.
A nyelv szituatív természetének tudatosítása, a beszédhelyzet felismerése, ennek megfelelő szövegalkotás.
A fejlesztés során a játékos tanulási formák, helyzetgyakorlatok alkalmazása.
A beszéd fejlesztése a nyelv zenei és képi sajátosságainak felhasználásával.
Szókincsfejlesztő gyakorlatok, a használt szóállomány terjedelmének kitágítása, tartalmának pontosítása, játékos mondatátalakítások.
A társadalmi érintkezési formák hétköznapi szintjén megjelenő kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák gyakoroltatása.
A hétköznapi kultúra színtereinek, a tömegkommunikáció megfelelő nyelvi sajátosságainak (a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek) bemutatása és rendszerezése.
A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása, amely szervesen összekapcsolódhat az etnikai neveléssel. A kétkultúrájú tanulókban e sajátos helyzet értékeinek felmutatásával, a nyelvi párhuzamok tanításával a tudás iránti igény felkeltése.
A tömeg- és személyközi kommunikáció integrált tanítása.
Egy-egy konkrét tömegkommunikációs jelenség (cikk, műsor, reklám információs szöveg stb.) elemzése A valóságos, képzelt, illetve a médiában megjelenített kommunikációs aktusok, problémák, konfliktusok elemzése, összehasonlítása és értékelése.
A tanulók életéből merített, konfliktusok megoldását segítő helyzetgyakorlatok.

Kulturált nyelvi magatartás

Különböző beszédhelyzetek vizsgálata az írott és az elektronikus tömegkommunikációban.
A kapcsolatfelvétel, az érdeklődés, a hírcsere, az érvelés stíluseszközeinek alkalmazása.
Társalgási fordulatok gyűjtése és alkalmazása..

Szövegalkotás

Hivatalos írásbeli műfajok gyakorlása és elsajátítása (pl. önéletrajz, kérvény, pályázat, hirdetés).
A különböző szövegtípusok (pl. ábrázoló, érvelő, kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok) elemzése és értelmezése.
A tanuló egyéni gondolkodási ritmusát és érzelmi készenlétét figyelembe vevő differenciált tevékenységi formák alkalmazása a program megvalósításának elengedhetetlen feltétele.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Írás
BETŰK,HANGOK
1-5. óra
6. óra számonkérés írásban.
Minimum követelmény:
Betűfelismerés, szóírás betűkihagyás nélkül,betűk csoportosítása

 

HELYESÍRÁSI ALAPISMERETEK
7-13.óra
14.óra számonkérés
M.k.:az alapelvek készségszintű alkalmazása, mondatkezdő és záró írásjelek helyes alkalmazása,szótagolás.

 

A betűismereti hiányosságok felderítése, az írástechnikai problémák feltárása és javítása (betűalakítás és -kapcsolás),
A szerialitás (egymásutániság) fejlesztése, a szavak hangokra bontásának gyakorlása; a szavak pontos, betűkihagyás nélküli leírása,
Az írás fejlődése: képírás, fogalomírás, hangjelölő betűírás; érdekességek az írás történetéből,
A számítógépen való írás, az internetezés sajátosságai,
Betűtípusok, a betűtípusok a jelentés szolgálatában,
Az íráskép, önismeret és íráskép,
Bevezetés az ábc ismeretébe.

A kiejtés szerinti írásmód a szavakban és a toldalékokban, a hangok jelentés megkülönböztető szerepe; a regionális és a nyelvjárási kiejtés összehasonlítása a köznyelvivel, a köznyelvi kiejtéstől eltérő esetek különleges kezelése (ilyenkor a kiejtés elve alá tartozó eseteket a hagyomány elve alapján kell tanítani, vagy a kiejtést kell a köznyelvi kiejtéshez közelíteni),
A szóelemző írásmód: a szavak toldalékos alakjainak leírása (szótagolással és/vagy szóelemzéssel),
A hagyományos írásmód: nevek, a [j] hang kétféle jelölése
A mondatfajták helyesírása (mondatkezdés és -zárás, a központozás alapesetei)
A helyesírás tanulása és gyakorlása a számítógép segítségével (HUNOR-program).A szótő felismerése, szótagolás, elválasztás.


AZ OLVASÁSTECH-NIKA FEJLESZTÉSE.
15-20.óra

.

 

 

 

ÉRTELMEZŐ, KRITIKAI OLV.
21-24.óra
25. óra számonkérés:

M.k.:közepes szintű szöveg biztos olvasása, szövegértés, térképen, grafikonon tájékozódás.
Szómagyarázatok, mondatkiegészítések.

 

 

A BETŰREND ALKALMAZÁSA

26-27. óra


A figyelem, az emlékezet és az analizáló képesség (a nyelvi tudatosság) fejlesztése,
Az olvasástechnika fejlesztése: a szavak pontos dekódolása (ha szükséges, szótagolvasással), a hangsúlyos olvasás fejlesztése (a kiejtési gyakorlatokkal összekapcsolva), nagyobb szövegegységek hangos és értelmező olvasása (elemzéssel egybekapcsolva),
A néma olvasás fejlesztése a némaolvasási technikák változatos alkalmazásával (követő olvasással, feladatmegoldással stb.).szócserék mondatokban=a hangsúly  változása, hiányos mondatok :-kiegészítése,-bővítése,-szóelvétel.
Nem nyelvi jelek olvasása, térképolvasás, grafikonok, ábrák olvasása,
A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása változatos technikák alkalmazásával, különös tekintettel a szakszókincsre,
Az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése szövegtani és pragmatikai ismeretek segítségével, beszélgetéssel, hangos olvasási és némaolvasási technikák alkalmazásával,
Folyamatolvasás előremondások, véleményalkotás, értékelés és vita alkalmazásával, kérdések megalkotásával,
A tanár felolvasásainak aktív, figyelmes követése, befogadása,
Bevezetés az irodalom olvasásába, elsősorban a metaforikus nyelv magyarázatával és érzelmi hatásának kihasználásával,
A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása olvasással, szövegelemzéssel, szótárak böngészésével, valamint változatos eszközökkel (pl. szóalkotás betűkből, szóépítés, szóboncolás vagyis a szó elemeinek felismerése, esetleg a szó erdetének ismertetése, jelentéstani játékok stb.),

 

A könyvtár: a betűrend alkalmazása a katalógus használatakor, segédkönyvek, szótárak, lexikonok olvasása, használata,
A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak és egyéb nyelvtani segédletek ismerete és alkalmazása,
Böngészés folyóiratokban, könyvekben,
A számítógépes anyagok olvasása (Interaktív magyar nyelvtan, HUNOR helyesírási program stb.).

 

Beszéd
28-32.óra

 

Beszédtechnika: légzés- és ritmusgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok,
A köznyelvi, a regionális és a tájnyelvi kiejtés különbségeinek megbeszélése, a regionális ejtés megtartása, az esetleges kettősnyelvűség (diglosszia) támogatása és fejlesztése,
A kétnyelvűségből (bilingvizmus) adódó sajátosságok megbeszélése, az esetleges kevertnyelvűség és félnyelvűség tudatosítása, fejlesztéssel való megszüntetése,
Hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet, hangfekvés, hangszín és junktúra (határjegy) a szövegben (a tanár mintájának követésével, előkészített gyakorlatokkal, valamint a Hej, hej helyes beszéd!, a Beszélni nehéz! műsorok meghallgatásával, feladataik megoldásával),
Memoriterek tanulása artikulációs és szövegfonetikai gyakorlatokkal, a megtanulás segítésével (rímek, kulcsszavak, tételmondatok és egyéb támpontok elemzésével).


Szövegértés, szövegalkotás
A hangzó szöveg megértése
33-34.óra
M.k.:Néhány mondatos
szöveg lényegének visszamondása hallás után.

SZÖVEGFAJTÁK
35-37.óra

M.k.:Szöveg átírása 3. személyben

 

 

FOGALMAZÁSÍRÁS

38-42.óra
43. óra számonkérés
M.k.:Egyszerű leírás készítése, hivatalos irat készítése, űrlap, csekk kitöltése.


A hangzó szöveg megértése: a diglosszából és a bilingvizmusból adódó sajátosságok felismerése, az argó és a szleng hangzásbeli sajátosságainak felismerése és megítélése, énekelt szövegek megértése, bevezetés a színpadi művek megértésébe. (István, a király, Képzelt riport egy amerikai...)

 

 

 

A beszédgondolkodás (monológ) szövegfajtái és a párbeszédes szövegek (a beszédhelyzet),
A referenciális funkció kifejlesztése és gyakorlása: elbeszélő és leíró szövegek megértése, szakszövegek megértése,
A kontextusos beszéd (a kidolgozott kód) kialakítása és gyakorlása (a függő beszéd gyakorlása: szövegek elmondása és/vagy leírása harmadik személyben),
A kép és a szöveg összefüggéseinek felfedezése (képes vicclapok, képregények, fényképek, műalkotások, szakkönyvi ábrák és aláírásaik stb.),

 

A fogalmazásírás lépéseinek megtanítása (retorikai alapismeretek): a téma feltalálása, az anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás,
A vázlatkészítés megtanítása és gyakorlása,
A szöveg technikai elrendezése: beljebb kezdések, szóközök, margó; a szöveg elrendezése a számítógép segítségével,
Az alapvető szövegfajták írásának megtanítása (az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a levél és az önéletrajz),
Néhány hivatalos irat (pl. hivatalos levél, kérvény, panaszkönyvi bejegyzés, hirdetés) szerkesztésének, nyomtatványok, űrlapok és kérdőívek kitöltésének megtanítása; szerkesztési ismeretek (a megszólítás, a keltezés és az aláírás, mondatsablonok), stilisztikai ismeretek, udvariassági formák,
Fogalmazástechnikai gyakorlatok: bevezetések és befejezések írása, hiányos szövegek kiegészítése, tagolás megoldása stb.,
Kisebb beszédek megírása, megtanulása és elmondása: pohárköszöntő, születésnapi köszöntő stb.,
Rögtönzések tanítása: hozzászólás, felszólalás, megbeszélés, vita.


Kommunikáció

JEL, JELENTÉS, KOMMUNIKÁCIÓ

44-46.óra

 

 

 

BESZÉDHELYZETEK
47-50.óra

 

Jel és jelentés, az információ és üzenet,
A kommunikáció feltételei,
A kommunikációs helyzet elemei (térbeli, időbeli és a partnerek közötti viszonyok, szerepek),
A nyelvi és a nem nyelvi kommunikáció (a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat; a megjelenés, a testtartás, a tér és az idő szabályozása, a hangjelek),
A hivatalos és közéleti kommunikáció színtereiben előforduló beszédhelyzeteknek megfelelő szövegek alkotása,
A beszélő szándéka és ennek kifejezése (az emberi kapcsolatok rejtett dimenziói),

 

A beszédhelyzet: a beszélő és hallgató szerepváltása (némafilmek, filmrészletek idegen nyelven - szituációk alapján ismeretlen szövegre való következtetés),
A vita, a nézeteltérés (vita a konfliktuskezelésről),
A társalgás elemi formái: társalgási tanácsadó, nyelvi illemtan,
Hogyan fejezzünk ki hangulatot? Kedvenc történetek, székely viccek, cigány adomák és elbeszélések.

 

Tömegkommunikáció

51-53.óra
54.óra: ismétlés, összefoglalás.
55. óra: számonkérés.

 

A tömegkommunikációban megjelenő műfajokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretek (a közlő, a befolyásoló, a szórakoztató és a kapcsolatápoló műsortípusok),
A sajtó: a hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek eltérő sajátosságai (olvasóközönség, hatókör, a megjelenés gyakorisága stb.),
A karikatúra a sajtóban, a humor forrásai,
A sajtóban megjelenő szövegműfajok elemzése és alkotása: a sajtófotó, a képregény és az apróhirdetés,
A televízióban megjelenő műsortípusok: a híradás, a sorozatok, a talk-shaw (a könnyedség kellékei),
A televízióban megjelenő reklámok,
A rádió: napjaink rádióhallgatási szokásai,
A rádióban megjelenő műsortípusok,
A rádió, a sajtó és a televízió hatásának összehasonlítása.

A továbbhaladás feltételei

Az anyanyelvi képességeket megalapozó értelmes és összefüggő beszéd, jó színvonalú beszédértés. Közepes nehézségű szövegek értelmes hangos olvasása. Közepes nehézségű szövegek elolvasása és megértése, a szöveg értelmezése és vélemény alkotása az olvasottakról, az olvasottak lényegének világos és szabatos megfogalmazása szóban és írásban. Lényegretörő és áttekinthető vázlat készítése. A tanult szövegtípusok megírása, a tanult szövegszerkesztési ismeretek alkalmazásával. Elfogadható külsejű és helyesírású fogalmazás készítése. Sikeres szövegtömörítés, szövegkiegészítés, lényegkiemelés. Az alapvető helyesírási esetek ismerete: a szavak betűkihagyás és durva hiba nélküli leírása. Értelmes előadás (felelet vagy egy megírt szöveg előadása).
A mindennapi kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáinak megtartása. A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete.
Eszközök
Feladatlapok (betűk, szavak írásának gyakorlására, a helyesírás gyakorlására), helyesírási szabályzat minden diák számára, szókirakó játék, nyomtatott sajtóból 1-1 szám megfelelő mennyiségben, értelmező kéziszótár megfelelő mennyiségben.
A tantárgy  kommunikáció része kapcsolódik a médiaismerettel.
A tantárgy jellege úgy kívánja, hogy a tanulók munkáját a pedagógus szövegesen, konkrét kritériumok alapján, ne osztályzatokkal értékelje. Ezt az értékelési módot a közoktatási törvény is lehetővé teszi.
A bizonyítvány miatt szükséges jegyekkel is értékelni.

Irodalom

Célok és feladatok

A felzárkóztató oktatásban az irodalomtanítás célja egyrészt korrigáló jellegű, amennyiben a beszélt nyelvi és az írásos kommunikációs technikák hiányait pótolja, és ezzel lehetővé teszi az alapműveltség és a szakmai műveltség megteremtését és bővítését. Másrészt elősegítjük, hogy a tanuló a művészet adta élmények révén is képes legyen a megértés szándékával közeledni az emberi érzelmek, kapcsolatok, erkölcsök, cselekedetek, konfliktusok, döntések sokféleségéhez. A közös olvasás, az olvasmányokról folytatott beszélgetések és az elemzések során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a tanulót érzelmeinek és a különböző értékekről alkotott gondolatainak megfogalmazására. Az irodalmi foglalkozások célja a felzárkóztató oktatásban is az, hogy olvasásra ösztönözzön, és a különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységekkel fejlesszük a tanuló nyelvi, esztétikai, erkölcsi problémaérzékenységét, érvelő- és ítélőképességét.
A pedagógiai tapintat, a tanuló adott értelmi és érzelmi készenlététének elfogadása és a következetes követelés helyes aránya növelheti a tanuló motiváltságát. Az egyéni képességek pozitívumainak hangsúlyozása, a siker, az önkifejezés, az aktív tanulói részvétel értékelése az együttműködés forrása. A tanári megértés révén megközelíthetővé válik a személyiség, fejlődhet a kommunikáció, sikeresebb lehet a kooperáció, s jobb eséllyel valósítható meg a szocializáció is. A tantárgy kettős céljából kiindulva a feldolgozandó irodalmi alkotások kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy olvasástechnikai és tartalmi tekintetben mindenkor illeszkedjenek a tanulók képességeihez, ismereteihez és érdeklődéséhez.

Fejlesztési követelmények

Kulturált nyelvi magatartás

Az irodalom eszközeivel a kommunikációs zavarok feltárására alapozva fejlesztendő a beszédkészség, a nyelvi együttműködés képessége, a kommunikációs technikák, a beszéd és írás alaki, gondolati és kifejezési formái. A tanulók szerezzenek megfelelő kommunikációs viselkedési tapasztalatot és gyakorlatot különböző társas helyzetekben.

Szövegértés

Fejlesztendők a szöveg befogadását lehetővé tevő motivációk, az érdeklődés, a figyelem, az olvasástechnika, valamint a szükséges logikai, gondolati és emlékezeti képességek.

Az esztétikai, érzelmi és erkölcsi érzékenység valamint az ítélőképesség fejlesztése

Az olvasmányokról való beszélgetés és az elemző tevékenységek során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a diákot érzelmeinek, képzeteinek, a különböző értékekről és ellentétekről alkotott gondolatainak hiteles megfogalmazására. Fontos feladatnak tekintjük az érzelmi sivárság, beszűkültség megszüntetését, a pozitív érzelmek gazdagítását. Ebben nagy szerepe lehet a változatos és értékes, ugyanakkor a tanulókhoz közel álló szövegek olvasásának.

A tanulási képességek fejlesztése

Az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata (pl. tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében, könyv- és könyvtárhasználatban, az információk célszerű felhasználásában).
Eligazodás a tanulmányaihoz használt forrásokban (pl. ismerkedés a könyvtárral, lexikonokkal, enciklopédiákkal).

Belépő tevékenységformák

Különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek olvasása, beszélgetésen alapuló elemzése.

Az emberi kapcsolatok cselekedetek, érzelmi viszonyok összetettségének megbeszélése, megvitatása, érvek gyűjtése, ellenérvek mérlegelése.
Irodalmi kifejezési módok személyes megtapasztalása pl. színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történetmondás, kreatív szövegalkotás.
A népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszközének elemzése; a "Mit, miért olvasok én; mit és miért olvasnak mások?" kérdésre válaszok keresése.
Események, cselekvéssorok, egyszerűbb, rövidebb történetek elmondása. Beszámoló a művek tartalmi és kifejezési dimenzióival kapcsolatos élményekről. Az irodalmi alkotásban megjelenített érdekek, jellemzés, személyiségjegyek, értékek, magatartásmódok, szerepek, csoporthoz, társadalomhoz, illetve normákhoz fűződő viszonyok felismerése. A különböző értékek ütközése, a közöttük való választások és a következmények összefüggéseinek felismerése.
Szövegek tartalmi csomópontjainak, lényegüknek kiemelése, illetve meghatározása megadott szempontok alapján.
Az olvasási motiváció kialakítása és erősítése a diákok érdeklődésének megfelelő, élettapasztalataikat, problémáikat tükröző alkotások felhasználásával.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

 

Szűkebb és tágabb környezetünk az irodalomban (lakóhelyünk, országunk; az évszakok, az állatvilág, a természet védelme)

1-3. óra

 

Érdekes történetek, elbeszélések, ismeretterjesztő művek és műsorok

 

Emberkép és világkép
4-9. óra
10. óra számonkérés
M.k.:monda, legenda fogalma, biblia jelentése, választott történet elbeszélése, összefoglalása szóban.

 

Mondák, legendák, mesék, bibliai történetek
Irodalmi műnemek, műfajok ismerete tájékozódás szinten.

 

Tájak és népek, a modern élet kihívásai
11-15.óra
16.óra: számonkérés
M.k.:Jelesebb ünnepeink ismerete, recept, leírás készítése lakókörnyezetünkről.

 

Néprajzi jellegű leírások, szokások, receptek, a mai város és vidék jellegzetességei
Illyés Gyula: A puszták népe
Dömötör Tekla: Magyar népszokások
A kortárs irod. alkotásai.
Jeles napok, családi és nemzeti ünnepek, a népek nagy ünnepe: az olimpia.

 

A család és szűkebb közösség, barátok és haverok, példaképek, hősök régen és ma
17-20. óra

 

Érdekes történetek, elbeszélések, anekdoták, költemények és slágerszövegek, televíziós sorozatok, régi mítoszok mai feldolgozásai

(Önálló gyűjtőmunka, videofelvételek elemzése.)

Kapcsolódás a médiaismeret c. tárgyhoz.

 

Kötelesség, szabadság, hűség (baráthoz, kedveshez, hitveshez, családhoz, szülőföldhöz, néphez, nemzethez)
21-24.óra

 

Történetek, interjúk, pályaképek utazókról, mesteremberekről, felfedezőkről, sportolókról stb.
Himnusz, Szózat

 

 

 

Érzelmek, vágyak, indulatok
25-27.óra
28. óra: számonkérés.
M.k.:műnemek, műfajok.Irod.elméleti alapismeretek.

 

Ritmus, kép, kifejezés. A líraiság kifejezőeszközei.
Az epigrammáktól a szabadversekig. Ritmus a mindennapi életben-lakótelepek, kertek,fasorok.

 

Indítékok és következmények, idő és esemény
29-30. óra

 

Helyes és helytelen, sikeres és sikertelen döntések vizsgálata, emberek rendkívüli helyzetekben és a mindennapokban, a tömegkultúra produktumaiban és a szépirodalomban
Kapcsolódás a médiaismeret és a történelem tárgyakhoz.

 

Konfliktusok, viták, küzdelmek
31-35.óra
36.óra összefogl.
37.óra számonkérés

 

A drámaiság és a dráma világa; az érdekütközések, különböző minőségű és hatású megoldásaik megjelenítése a sajtóban, a tömegkultúrában és a minőségi irodalomban. Konfliktusok, jellemek, szituációk elemzése

 

Furcsa és mulatságos
38-44. óra

 

 

Ironikus, humoros, szatirikus, groteszk szövegek, drámai jelentek
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, Karinthy F.: Tanár úr kérem, Örkény István: Egypercesek

 

Jelek, jelzések, rejtett jelek
45-51.óra

 

Irodalmi és más művészeti alkotások jelentésrétegeinek, hatásának beszélgetéseken, elemzéseken alapuló értelmezése
Andrassew Iván: A kavics c. novella, képzőművészeti alkotások elemzése

Összefoglalás, számonkérés
52-53.óra

Minimum k.: Irodalomelméleti fogalmak ismerete. Választott mű elemzése, önálló véleményalkotás érveléssel, indoklással.

 

 

Irodalom a könyvtárban

54-55. óra

 

Szépirodalmi művek, irodalmi lexikonok, irodalomról szóló információk, elektronikus adathordozók

Kapcsolódás a nyelvtan tárgyhoz.

 

Javasolt művek és szerzők:

Válogatás az évszázadok magyar és világirodalomból (például a fabulákból); de elsősorban 20. századi különböző esztétikai értékű művekből, pl. Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Tamási Áron, Nemes Nagy Ágnes, Áprily Lajos, Karinthy Frigyes, Örkény István, Rejtő Jenő, Tandori Dezső, Weöres Sándor, Papp Tibor, Csalog Zsolt, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Magda, Jókai Anna, Sánta Ferenc, Kányádi Sándor, Sütő András, a régebbi és a mai ifjúsági irodalom alkotásaiból, valamint a sajtó színvonalas, maradandó értékeket közvetítő írásaiból, interjúkból, riportokból, glosszákból, érdekes hírekből, jó stílusú ismeretterjesztő írásokból stb. Részletek életrajzi regényekből, visszaemlékezésekből, memoárokból, jó riportregényekből. A legnagyobbak neve mindenképpen szerepeljen legalább egyszer.

A továbbhaladás feltételei

Az irodalmi művekkel kapcsolatos elemi szövegalkotás szóban és írásban, ügyelve a közlés világosságára és szabatosságára, valamint a rendezett írásra és az elfogadható helyesírásra.
A tanult művek szerzőjének, tartalmának, főbb kifejezőeszközeinek ismerete
Lényegkiemelés, vázlatkészítés ismeretlen szövegekből


A teljes anyag letöltése >>