Nevelési program

Bevezető

Az iskola jogállása (az Alapító Okirat alapján)

Az intézmény neve:

József Attila Általános Iskola és Szakiskola

Az intézmény székhelye:

Szeged, Gyík u. 3.

Az intézmény telephelyei:

Szeged, Balatoni u. 11.

Működési (felvételi) körzete:

Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe

Az alapító szerv neve:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Felügyeleti szerv:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Az intézmény típusa:

általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola

Évfolyaminak száma:

12

Felvehető maximális tanulólétszám:

450 fő

Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége

Szakmai középfokú oktatás

nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

 

ezen belül további speciális tevékenység: képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés

 

általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás

 

nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

 

fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása

 

(szakértői véleménnyel rendelkező fogyatékos tanulók integrált oktatása)

 

fogyatékos tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása

 

oktatási célok és egyéb feladatok

 

ezen belül spec. tevékenység: általános iskolai képzésben technika oktatásra munkadarabok előkészítése

 

iskolai intézményi étkeztetés

 

napközi otthoni és tanulószobai ellátás

 

75176-8 intézményi vagyon működtetése

 

92403-6 diáksport

 

 
A képzés szerkezete

Az iskola alapfeladatait az alábbi feladatellátási-helyeken végzi egy mondat milyen típusú oktatás

  1. Általános iskola 5-8. évfolyam
  1. nappali munkarend
  2. felnőttoktatás

Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás zajlik. A tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül - elsősorban szakiskolai - továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. a képzés jellegét a szakmatanulásra való előkészítés határozza meg.

  1. szakiskola 9-10. évfolyam
  1. szakiskola 9-10. évfolyam

A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik.

  1. felzárkóztató oktatás

A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek.

  1. speciális szakiskola 9-10. évfolyam

Az - elsősorban tanulásban akadályozott, különösképpen enyhe értelmi fogyatékos - tanulók szakiskolai nevelése és oktatása.
A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

  1. szakképzés (székhely)

Bőripari, ruhaipari, textilipari és építőipari szakképzés

  1. szakképzés (telephely)

Faipari, gépészeti (fémipari) és mezőgazdasági szakképzés


Helyzetelemzés

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az iskola fejlődését
Az 1989 utáni társadalmi gazdasági változás következményeként megjelenő munkanélküliség, a munkaerőpiac működésére hívta fel a figyelmet. .. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, a többgyermekes családok elszegényedése több csoport számára fokozta a bizonytalanságokat a jövőt illetően
Az iskolázottsági mutatók javítása, a szakképzettség megszerzése esélyt jelentett a munkaerőpiacon való elhelyezkedésére.
Ezért olyan képzési formák elindítását és működését tette ez szükségessé, amely felkészült arra hogy az eddigi iskolákból kimaradt gyermekek és fiatalok problémáira reagáljon, ezzel elősegítve a hogy ez a csoport szakképzetté váljon és lehetősége legyen elhelyezkedésre.
Így született meg 1990.-ben a speciális szakképzés.
A speciális szakképzés elsősorban olyan intézmények vezették be, amelyek az imént említett folyamatok által érintve voltak, illetve azokban az intézményekben, ahol már korábban megjelentek azok a tanulók, akiket az 1990 után a más iskolák elutasítottak.
A speciális szakképzés címén országosan kétféle képzési forma indult be, amely főként pályaorientációs céllal nyújtott szakmai ismereteket, illetve a "befejező" a munkába lépésre előkészítő képzési forma volt.
1992-től az iskola vállalta fel az enyhe értelmi fogyatékosok képzését is, azok számára, akik elvégezték az eltérő tantervű általános iskola 8. osztályát.
Az 1990.-től kialakult iskolai gyakorlatban változást az 1993-as oktatási törvény hozott.
1998.-től az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák elsajátítása vált lehetővé.
A változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva igyekeztünk megőrizni az iskola létrehozásakor megfogalmazott alapgondolatokat, miszerint az iskola a tanulók számára gyakorlat-centrikus, szakmatanulásra felkészítő képzést biztosít.

2001.ben elindítottuk a felzárkóztató képzés egy majd kétéves változatát a nem tanköteles 4 illetve 6 befejezett osztállyal rendelkezők részére.
A képzés sikeres befejezése lehetőséget nyújt a szakképzésbe való belépésre, illetve a hiányzó évfolyamok befejezésére osztályozó vizsga keretében.
2002/2003 fokozatosan minden szakmaterületen magasabb képzési igényű szakmai képzést indítunk, a 2004/2005-ös tanévtől ez már minden területre vonatkozik.
Új épületbe költözésünk 2003/2004-es tanévtől megfelelő körülmények kialakítását teszi lehetővé munkánkhoz.

A partnerek körének főbb jellemzői.
Tanulóink
Iskolánkban szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok tanulnak.
Intézményünk azoknak a fiataloknak a képzését vállalja fel, akik a hagyományos iskolarendszerből különböző okok miatt lemorzsolódtak, célunk az, hogy alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezzék, és teljes értékű szakmai végzettséget szerezzenek az iskola által felkínált szakmákban, vagy más szakképző iskolában folytathassák tanulmányaikat.
A tanulási akadályozottság, illetve a magatartási zavarok komplex kezelését hivatott vállalja intézményünk, felismerve a fiatalok sajátos szükségleteit.
Elmondható többségükről az, hogy a depriváció több formája is érinti, és sújtja őket (családban előforduló munkanélküliség, kedvezőtlen lakás-és életkörülmények, alacsony iskolai végzettség stb. 
A pedagógiai tevékenység egész folyamatát a tanulók sajátos szükségletei és igényei szerint határozzuk meg, vannak, akik a korábbi iskolájukban nem tudták befejezni a tanulmányaikat, lemorzsolódtak, lemaradtak a korosztályukhoz képest, vannak akik sajátos nevelési-okt. igényelnek:
Diákjaink nagy része hátrányos helyzetű gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.
Integrációs felkészítés végzünk az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezésével, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket
Tanulóink nagy része sajátos nevelési igényű gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
Tanulóink között nagy arányban találhatók még olyanok, akik súlyos beilleszkedési nehézséggel, magatartás-zavarral, tanulási nehézségekkel küzdenek.
A szülők,
Diákjaink nagy része hátrányos helyzetű társadalmi, szociokulturális és munkaerőpiaci családokból érkezik.
Az Iskola sajátos helyzetéből következően a korábbiaknál is rugalmasabb képzési rendszert működtettünk, amely alkalmas az egyéni igényekhez való igazodásra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a fejlesztést is a tanulók képessége és készsége szerint tervezzük és indítsuk be. A tanulókkal foglalkozó munkatársak team-munkája - jó szervezés mellett - módot nyújt egy komplex nevelési-oktatási környezet kialakítására.
Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal, hogy a felhalmozott hátrányok nem szüntethetők meg teljes mértékben, az elérhető eredmények csak önmagukban értékelhetőek, nem vethetők össze más iskolák hatékonysági mutatóival.
A körülmények elemzésével kapcsolatban feltétlenül ki kell térni az oktatáspolitika integrációra vonatkozó újabb törekvéseire. Ez első megközelítésben arra irányul, hogy a sajátos igényű tanulók a normál képzési rendszer keretében jussanak az őket megillető különleges gondoskodáshoz, ami az ilyen - egyes értelmezések szerint szegregációt megvalósító - intézmények szükségességét megkérdőjelezheti. Ezzel kapcsolatban a tervezés, illetve elfogadtatás során fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az integráció csak megfelelő előkészítés után lehetséges (ha egyáltalán), illetve csak akkor, ha integrált és befogadó között nem túl nagy a különbség.
Az elmúlt évek társadalmi változásai néhány réteget igen hátrányosan érintettek. Jellemzően ilyen családok gyerekei kerülnek az Iskolába, így nagyon alacsony a tanulással kapcsolatos motíváció családi támogatása. Ezt, amennyire lehet, a képzés során kell pótolni.
Az utóbbi évek demográfiai változásai azt is eredményezték, hogy a  iskolák olyan gyerekeket is felvesznek, akiket korábban elutasítottak, bár a tapasztalatok szerint ennek nagyfokú lemorzsolódás a következménye. Az iskolára nézve ennek egyik folyománya az, hogy az eleve hozzánk jelentkezők a korábbi évekhez képest gyengébb képességekkel és tudásanyaggal érkeznek (ők régebben egyáltalán nem tanultak tovább), másrészt fokozottan fel kell készülnünk a máshonnan lemorzsolódók tanév közbeni fogadására, ami például a létszám előrejelzését tovább nehezíti.

Szándéknyilatkozat és küldetésnyilatkozat

A következőkben az iskolai nevelő-oktató munka legfontosabb általános célkitűzéseit foglaljuk össze. Ezek az alapelvek hivatottak kifejezni, hogy az iskola milyen értékek mentén tűzi ki legfontosabb konkrét céljait, határozza meg feladatait, szervezi a napi munkát.

Az Iskola elkötelezi magát, hogy olyan pedagógiai programot valósít meg, amely hozzásegíti tanulóinkat hátrányaik csökkentéséhez. Az iskola megvalósítja a differenciált fejlesztést és a tanulók kulcsképességinek fejlesztését, tehetségük felfedezését, tehetséggondozást.

A hátrányos kezelésében fő célunk hogy elősegítsük az esélyegyenlőség biztosítását.
Közösségi szerepekben  fő hangsúlyt fektetünk a másság elfogadására a tolerancia és a kölcsönös együttműködés megtapasztalására.
Motiváljuk tanulóinkat a lehető legmagasabb iskolai végzettség megszerzésére.
Az ismeretek és a tudás életük több területén pozitívan fejtse ki hatását, és inspirálja őket további ismeretek megszerzésére, és ezek hasznosítására.
Iskolánk tevékenységében jelentős szerepet tulajdonítunk annak, hogy az iskolai és a közösségi élet által elősegítsük mind az iskolai és a későbbiekben a munkaerő piaci integráció hatékonyságát.
Esélyt kapjanak a fiatalok a társadalomba való beilleszkedésre elősegítése és egy szociálisan adekvát értékrend kialakítására.
Iskolánkra jellemző a demokratikus, konstruktív légkör, a tolerancia, az empátia
Arra kell törekednünk, hogy integráljuk tanulóinkat a szakképzés rendszerébe.
A peremcsoportok szakképzése nagyon költséges, ezért törekednünk kell a megelőzésre
A nemzetközi tapasztalatok szerint a modernizáció előtt álló szakaszában csökken az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek aránya, ezért a szakképzetlen és a szűk szakképzettséggel rendelkező fiatalok nehezen tudnak elhelyezkedni. Ezért a hátrányos helyzetű fiatalok számára is igényes képzést kell biztosítanunk.
A tapasztalatok szerint a hátrányos helyzetű fiatalok az ismeretátadó iskolában kudarcot vallottak. Oktatásukban a tevékenységközpontú, az elméleti ismereti ismereteket mindig a gyakorlattal összekapcsoló pedagógia alkalmazható hatékonyan
Oktatásuk során a tanulók előismereteit, terhelhetőséget figyelembe véve kell meghatározni a tartalmakat, a módszereket és a követelményeket. (adaptivitás)
A hátrányos helyzetű fiatalok oktatása lehetőség szerint kiscsoportban folyik.

Az iskola nevelés-oktatás segítse elő, hogy a tanulók további tanulmányokra is képessé váljanak.
Mindent megteszünk azért, hogy a tanulók többsége sikerként élje meg az iskolát, s motivált, érdeklődő fiatalként lépjen a következő iskolafokozatba vagy a munkaerő-piacra.
Távlati célunk az OKJ-s szakmunkás bizonyítványt szerzett tanulók elhelyezkedését, munkavállalását nyomon követni, segíteni.
Az iskola hozzásegíti a tanulóikat hátrányaik csökkentéséhez, a társadalmi valósághoz való alkalmazkodáshoz, a szociális beilleszkedéshez.
Elkötelezettek vagyunk a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelésében-oktatásában.
A hozzáadott érték figyelembe vétele pedagógiai célunk, elvárásaink alapja.
Felvállaltuk az iskolarendszerű oktatását a nehezen tanuló és nehezen nevelhető diákoknak.


A teljes anyag letöltése >>