Szakiskola tanterve

Magyar nyelv és irodalom 9-10.

Célok és feladatok

A szakiskolában a magyartanítás elsodleges célja a tág értelemben vett olvasás-, írás- és beszédtanítás - s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erosítéstol és a sikerélménynyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetoségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezoképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erosítésében.
Az irodalom, a muvészet önismereti, az önmegértési és önmeghatározást elosegíto lehetoségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erosítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elosegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak.
A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstol és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttmuködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel.

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas társadalmi beilleszkedéshez és együttmuködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendo a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmuködés képessége, a különféle szóbeli és írásos mufajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének feloldásának képessége.
Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttmuködés képességét mind a kortárs, mind a felnott partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását.
A szövegértés fejlesztése az alapja a többi anyanyelvi terület fejlesztésének, ezért erre kívánatos különös gondot fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése - ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplo beszédmufajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása.
Az olvasás képessége erosen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmezo, a kritikai és kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejezo felolvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is.
A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erosíto célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyozo képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülo megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illo szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszeru használatának kialakítása: Erosíteni kell az alapveto fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszönto stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondot kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére; szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bovítés.
A tanulási képesség fejlesztése mindenekelott az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyujtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapveto könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezelésérol.
Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsosorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez célszeru kapcsolni. A hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegérto olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetíto szerepérol szerzett kapcsolatoknak alapveto feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mu nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai muvek, illetve murészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes munemek, illetve mufajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerosítése. Tudatosítani kell, hogy a muvet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai.
A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak muveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom - és kisebb mértékben a világirodalom - néhány jelentos alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerosíti az igényt, hogy a diák a muben érzékelje az ido (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapveto mufaji és stiláris vonások fölismerésére.
A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétol nem választható el az ítéloképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlodo együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerusített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplok tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különbözo értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében.

Magyar nyelv és irodalom 9.

Évi óraszám: 111

Belépo tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartás
A beszélo és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása.
Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós musortípusokban és az irodalmi muvekben megjeleno álláspontok követése, az eltéro vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása.
A nem nyelvi kifejezoeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása.
A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelo eszközök alkalmazásának gyakorlása.
A szakiskolában a tanulói tevékenység, a cselekedtetés áll a középpontban. Újabban tanítás középpontjába az olvasás, az írás és a beszéd fejlesztése került, a nyelvtan tanítása integrálódik, a szövegfeldolgozáshoz kapcsolódik. A tanulók érdeklodését leginkább érdekes, a mindennapi életük problémáihoz közel álló szövegekkel lehet felkelteni, s a szövegekhez kapcsolódó funkcióban lévo gyakorlatokkal. Jó lenne a tanulókat minél többet beszéltetni, mégpedig helyes minták adásával. Célszeru a nyelvi illemtan egyes témaköreit megtárgyalni, pl. A köszönés-, a megszólításformákat.  Mindenképpen fel kel deríteni a tanév elején az ebbéli hiányosságokat, mégpedig hangos olvasásos felméréssel, lehetoleg egyszeru szövegen. Meg kell tanítani az értelmes, hangsúlyos olvasást. A szövegérto olvasás fokozatai: - szó szerinti olvasás,
- értelmezo( interpretáló) olvasás,
- kreatív olvasás.
Külön feladat a szöveg áttételes értelmének, a metaforikus jellegnek a megfigyeltetése. A szójelentéssel fokozottan kell tehát foglalkozni. A szöveg feldolgozása két módon mehet végbe: - hagyományos szövegfeldolgozás
- folyamatolvasás, amely az olvasói válaszadás elméletén alapul.
Szövegértés
A szó szerinti, az értelmezo (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.
Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és mufaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés).
Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történo összekapcsolása.
Szövegrészek (bekezdések) idorendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése.
Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása.
Összegzo általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzo általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása.
Elbeszélo, leíró és érvelo szövegtípusok megkülönböztetése.
Szövegalkotás
Rendezett, tagolt, olvasható írásmód.
Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszeru televíziós mufajok (pl. egy népszeru tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése.
A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbovítési gyakorlatok.
Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása.
Kreatív gyakorlatok az "alkotótárs" helyzetébol, például a muvek szereploinek jellemzése egy másik szereplo nézopontjából, jelenetek eloadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézopontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplok szituációhoz kötodo, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása.
Szerzoi utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzobb vonásainak vázlatos leírása. Célszeru a szabályos tollfogásra szoktatni oket.
Tanulási képesség
Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjeszto, illetve tankönyvi szövegekbol.
Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyujtés a mu szövegébol az értelmezés elokészítésére vagy alátámasztására.
Az összegyujtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal.
Vázlatkészítés minta alapján.
Vázlat szöveggé bovítése.
Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel.
Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan.
Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresoprogramokról.
A tanterv az adatgyujtést, a lényegkiemelést és a rendezést, a könyvtárhasználatot hangsúlyozza.
Anyanyelvismeret
Éloszóban kello figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes - a beszélo szándékának és az alkalomnak megfelelo - használatára.
Törekvés a szöveghu és kifejezo felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra.
Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése.
Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentésérol, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása.
Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenorzésben.
A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemzo módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával.
Fontos a nyelvtan integrálása, vagyis az olvasmányhoz való kapcsolása, a szöveg ad ösztönzést a nyelvtani probléma tárgyalására.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az irodalmi mu mint valóságmodell és teremtett világ - a fogalmak értelmezése példákkal.
Az irodalomolvasás motivációjának megerosítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felveto irodalmi muvek közös értelmezésével.
Annak tudatosítása, hogy a muvet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója.
Irodalmi kifejezésformák
A szerzo, az elbeszélo és a szereplok megkülönböztetése, az elbeszéloi nézopont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése.
Az eloreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása.
A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása.
A tanult epikai mufajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása.
Az elbeszélo általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása.
A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszeru közönségfilmben).
Jelképes tárgyak és visszatéro motívumok felismerése.
Az olvasott muvek elhelyezése az idoben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult muvek esetében.
Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából.
Az irodalom tanításában fontos a diákok élethelyzetével, problémáival kapcsolatos muvek megkeresése, valamint az értéktelen és az értékes muvek megkülönböztetése: az esztétikai érzékenység kialakítása. Mindenekfölött a nevelési szándék, a helyes erkölcsi ítéletek kialakítása a cél. Tanítsuk meg az írásmu elhelyezését is a papíron, az igényes megformálást.
Ítéloképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység
Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elosegíto funkciójáról.
A muvekben megjeleno emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása.
Az eltéro és egymással szembesülo igazságok, egyazon kérdésre adott eltéro magatartásválaszok fölismerése és jellemzése.
"Szöveg a szöveg ellen" - állásfoglalás írása a mu egy szereplojének vagy egészének értékrendje ellen.
Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.
Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfeleloen az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsosorban az egyes irodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotási tevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következo fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendo képességterületként kell felfogni.
IRODALOM  ÉS MAGYAR NYELV: 111. ÓRA


 Témakörök

 Tartalmak

 

 Csináljunk újságot hozott anyagból
6 óra

 Szövegek témájának és mufajának azonosítása - szövegértési gyakorlatok.
Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása.

 

 

 

 

 Indítékok és következmények
15 óra

 Okok és okozatok ismeretterjeszto szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.

 

 

 

 

 Sikerek, kudarcok, életutak
- történetek a képernyon, az életben és az irodalomban
20 óra

 A népszeru tévésorozatok, lekturök és a valóságos élethelyzetek.
Emberek és szereplotípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban.
Regény és teleregény. Mitol lesz érdekes a történetmondás?

 

 

 

 

 Kedvencek, különcök és kedvtelések
20 óra

 Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok.
Hosök és különcök, régi és mai idotöltések a bulvársajtóban és az irodalomban.

 

 

 

 

 Beilleszkedés és kívülmaradás
20 óra

 Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról.

 

 

 

 

 Nevetés és irodalom
Klasszikusok filmen
30 óra

 Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek.
Rész és egész, film és irodalom - a történetmondás hasonló és eltéro elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet?

MAGYAR NYELV


 Témakörök

 Tartalmak

 

 Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció

 Kommunikációs helyzetek; a beszélo és a hallgató szerepe.
A nyelvi és a nem nyelvi kifejezoeszközök (pl. testbeszéd).

 

 

 Nyelvi viselkedés: "Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?"

 

 

 Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés.

 

 

 A beszélgetés illemtana.

 

 Beszéd és beszédértés

 A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangero, a beszédszünet.

 

 

 A kifejezo beszéd és a felolvasás.

 

 

 A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása.

 

 

 Beszédmuvek meghallgatása, beszámolás a hallottakról.

 

 Írás

 A beszéd és az írás.

 

 

 Érdekességek az írás történetérol és a különféle írásrendszerekrol.

 

 

 A magyar írásrendszer fobb sajátosságai (hangjelölo és betuíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása.

 

 

 Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép.

 

 

 A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak.

 

 

 Az alapveto helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betuk pontos és helyes sorrendu leírása).

 

 

 A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerusítés elve szerinti írás alapesetei.

 

 

 A szótani ismeretek rendszerezése és bovítése.

 

 Szövegelemzés és szövegalkotás

 A megbeszélés és a vita.

 

 

 Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél.

 

 

 Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyujtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás.

 

 

 A memorizálás és az eloadás; a vázlatkészítés.

 

 

 A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentoségu szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibovítése.

 

 

 

 

 Olvasás

 Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás).

 

 

 A szó szerinti, az értelmezo (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

Fogalmak
Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hostípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszéloi nézopont, elbeszéloi látókör (elbeszéloi beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, eloreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport.
Memoriter
Teljes muvek és részletek szöveghu felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).
A továbbhaladás feltételei
A kommunikációs helyzetnek megfelelo nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségu és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintu megértése meghatározott idon (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplo ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegu elbeszélés és a magánlevél mufajában), vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus mufajok legalapvetobb feszültségkelto eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus muvek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapveto ismeretek a tanult irodalmi muvek mufaji besorolásáról.

Magyar nyelv és irodalom 10.

Évi óraszám: 111

 

 Témakörök

 Tartalmak

 

 A meggyozés muvészete
10 óra

 Meggyozés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban.

 

 

 

 

 Szerelem
20 óra

 Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetbol. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia.

 

 

 A versben mondás többlete - avagy amit a formák fejeznek ki.

 

 

 

 

 Konfliktusok
20 óra

 Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése.

 

 

 

 

 Örökségünk
20 óra

 Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege.

 

 

 

 

 Az emberek titkai

 Versek és elbeszélo muvek a személyiség összetettségérol, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseirol.

 

 

 

 

 Eroszak és kiszolgáltatottság
30 óra

 Bunügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bunügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése).

 

 

 

 

 Mire jó az irodalom?
11 óra

 Értekezo és szépirodalmi muvek az irodalom hatásáról, "hasznáról".

MAGYAR NYELV


 Témakörök

 Tartalmak

 

 Kisközösségi és tömegkommunikáció

 Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyujtése és beépítése a szövegekbe).

 

 

 A tömegkommunikáció összetevoi, folyamata és eszközei.

 

 

 A sajtó; a rádió és a televízió.

 

 

 Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk.

 

 

 

 

 Beszéd és beszédértés

 A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek.

 

 

 Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejezo eloadása.

 

 

 Hosszabb és igényesebb muvek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról.

 

 

 

 

 Írás

 Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betuk, a kiemelések, a javítások.

 

 

 Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja.

 

 

 

 

 Szövegelemzés és szövegalkotás

 Mindennapi szövegek.

 

 

 A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszönto).

 

 

 Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása.

 

 

 Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat.

 

 

 Tájékoztató mufajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám.

 

 

 Véleményt közlo mufajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél.

 

 

 Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (to és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök.

 

 

 A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése.

 

 

 A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.

 

 

 

 

 Olvasás

 A mondatelemzés és a szövegérto olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévo viszonyok felismerése, a fomondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.).

 

 

 A szórend és a hangsúly összefüggése.

Fogalmak
Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézés írásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, fomondat, mellékmondat, mondatrész, szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok.
Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek, alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás, hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek.
Memoriter
Teljes muvek és részletek szöveghu felidézése (6 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).
Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelo alkalmazása szóban és írásban.
Szerzok és muvek a 9-10. évfolyamra
A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfeleloen a szövegválasztásban elsobbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsosorban 20. századi magyar szerzok, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közelálló szituációkat megjeleníto muvek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk föl muegész helyett murészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi mulista huen nem tükrözheti, viszont késobb elkészülo ajánlólisták kibonthatják majd.
Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés foképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Csalog Zsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzoktol); évente egy, a tanulócsoport érdeklodésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egy-két részlet a témakörökbe vágó prózai mubol (pl. A boldog emberbol vagy a Puszták népébol vagy Kassák Egy ember élete címu önéletrajzi regényébol vagy Tersánszky Józsi Jeno Kakukk Marcijából és/vagy az Iskola a határon címu regénybol, illetve A helység kalapácsából és/vagy Rejto Jeno valamelyik regényébol). Néhány, a témakörökbe beleillo 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lorinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petofi Sándor és Arany János egy-egy verse; részlet Kölcsey Ferenc Parainesisébol; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve részlete; Shakespeare és/vagy Moliére egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása.
A továbbhaladás feltételei
A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mufajainak ismerete. Értelmes felolvasás és eloadás (felelet, egy megírt szöveg eloadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mu ismerete a magyar irodalom legjelentosebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult muvek jelentésérol és hatásának eszközeirol. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe veheto szöveg alapján.
Az értékelésnek illeszkednie kell a tanításhoz, olyan feladatlapokat kell alkalmazni, amilyenek a tanórai leckék: szöveget kell adni, s hozzá kapcsolni a különféle feladatokat. Az értékelés - mint az órai munka - a feladatmegoldásra, a kreativitásra épül. Értékelni kell a szóbeli produktumokat is, akár a beszédet, akár a felolvasást, akár a szónoklatot, akár a szóbeli feleletet.
A beszámoltatás formái:
1. írásbeli, szóbeli felelet,
2. fogalmazás,
3. feladatlap, teszt,
4. páros és csoportmunka.
Kapcsolódás más tárgyakhoz
A tantárgy témakörei elsosorban a történelem és a társadalomismeret anyagához kapcsolódnak. Életrajzok tanításakor a földrajzi ismeretek fontosak.
Tankönyv, taneszköz
Az a tankönyv a megfelelo (+ szöveggyujtemény), melynek szövege világos, pontos, könnyen értheto.

 

A teljes anyag letöltése >>